Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. Ti nem főzött ki, amely mulasztása a szerződés 10. pontjának l) alpontjába ütközik, ellenben nem állapított meg tényállást arra nézve, vájjon megfelel-e a valóságnak az. elsőrendű alperesnek az a védekezése, hogy az említett évben a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt oly kevés feldolgozható terménye termett, hogy abból az engedélyezett mennyiséget — noha a saját terméséhez vásárolt anyagot is adott — még sem tudta kifőzni. _ A fellebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva az is, hogy az elsőrendű alperes az úgynevezett saslaposi kaszálót az 1933. évben harmados kaszálásra adta ki, amivel az elsőrendű alperes a fellebbezési bíróság szerint a szerződés 10. pontjának 6) és k) alpontjaiban vállalt kötelességét sértette meg. Viszont nincsen megállapítva, hogy az említett kaszáló a harmados kaszáitatás évében a birtok egész kaszálóterületének hányadrészét tette, hogy tehát a birtok céljaira rendelt széna mennyisége, a harmados kaszáltatással mennyiben csökkent; továbbá nincs tényállás megállapítva arra, amire nézve pedig a perben adatok is vannak, hogy az elsőrendű alperes a harmados kaszálást gazdasági munkára felfogadott munkásainak adta, akik a részes kaszálást a munkábaállás feltételéül kötötték ki, stb. == Az ítélet a haszonbérlet megszüntetése kérdésében a méltányos üg\ létértelmezés kívánalmát szépen formulázza; de nem szabad feledni, hogy a felek bizonyos tényeket formai jogszüntető hatállyal ís ruházhatnak fel, érdekmérlegelésre tekintet nélkül. V. ö. Mjogi Dtár XIV. 59., 60., IX. 101., 104., stb. — L. egyúttal a köv. 18. sz. esetet. 18. Ha a haszonbér fizetésében való késedelem nem a vállalt kötelezettség teljesítésének tudatos, szándékos elmulasztásából vagy a teljesítésre való képtelenségből ered, a szerződés megszüntetését csak akkor eredményezheti, ha az ily irányú döntés a fennforgó körülményekre tekintettel a méltányosság követelményeivel nem ellenkezik. (Kúria 1923. nov. 28. P. VI. 4645/1923. sz.) indokok: Jogszabály ugyan, hogy a haszonbér fizetésében való késedelem a haszonbéri szerződésnek oly lényeges megsértése, mely a szerződéses viszonynak időelőtt való megszüntetését, külön kikötés nélkül is, maga után vonhatja. A peres felek között létesült haszonbéri szerződésben a haszonbérfizetési késedelem szerződést bontó okul kifejezetten fel is vétetett. Abban az esetben azonban, ha ez a késedelem nem a vállalt kötelezettség teljesítésének tudatos, szándékos elmulasztásából vagy a teljesítésre való képtelenségből ered, a szerződés megszüntetését csak akkor eredményezheti, ha az ily irányü döntés, a fennforgó körülményekre tekintettel, a méltányosság követelményeivel nem ellenkezik. A budapesti kir. ítélőtábla az 1921/1922. gazdasági évre fizetendő haszonbért 1200 négyszögöles holdanként 80 kg búza készpénzbeli egjenértékéltcn 1920 K-ban, az egész 1720 hold terület után számszerűleg 3.3U2,400 K-ban állapította meg.