Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

~2í Magánjogi Döntvénytár. kellően megvédi (úgymint ptk. tvjav. I. terv. 1908. §.). Az elvi álláspont adott esetben módosulásra szorulhat, különösen, ha időközben a hagyatéki vagyon állagváltozásokon ment át; de alapjában az ítélet elvi irányadása követést érdemel. L. a kérdésről Almási Antal cikkét Jogt. Közi. 19-23. 2Í. sz. és dr. Tóth Györgynek (a fenti ítélet táblai előadójának) ismertetését a Mjog Tára V. k., 1. fűz., 1. számú eset kapcsán. 16. /. Az örökösödési perekben a kereshetőségi jog hivatalból is vizsgálandó. — //. A bírói gyakorlat alapján kialakult jogszabály értelmében nem tekinthető ági vagyonnak az olyan vagyon, amely közös törzsről származik ugyan, de olyan oldalági rokonról hárult az örökhagyóra, aki után az örökhagyó a háruláskor nem volna törvényes öröklésre (Kúria 1923. nov. 22. P. I. 1528/1923. sz.) indokok: A felperes által bemulatott anyakönyvi kivonatok tartalmából bizonyos, hogy G. Józsefnek (nos M. Terézzel) egyik fia G. József (nős Sz. Annával) volt, akitől az alperes elhall férje G. József (a jelenlegi örök,hágyó) származott; a másik fia pedig G. Imre volt, akitől a jelenlegi felperes G. Lőrinc származott. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított abból a tényállásból viszont, hogy néhai G. István vagyonának felél végrendeletileg a vejére Sz. Jánosra, felét pedig elhalt József nevű testvérének két fiára a felperes atyjára G. Imrére és a jelenlegi örökhagyó atyjára G. Józsefre (nős Sz. Annával) hagyta, bizonyos az is, hogy G. István és G. József (nős M. Terézzel) testvérek voltak. Ezekből a tényekből, úgyszintén a csatolt anyakönyvi kivonatoknak abból a tartalmából, hogy G. Istvánnak az atyja G. György (nős M. Erzsébettel) volt, bizonyos végül az is, hogy G. József (nős M. Terézzel) atyja is G. György (nős M. Erzsébetlel) volt. Jogszabálysértéssel és az iratok tartalmával ellentétben, tehát iratellenesen állapította meg ennek folytán a fellebbezési bíróság azl, hogy a felperes által említett közös törzstől (G. Györgytől) való származás mellett sem az okiratok, sem a tanuk vallomása semmit sem bizonyítanak. Minthogy pedig a felülvizsgálati bíróság a Pp. 543. §. utolsó bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság állal megállapított lényállás helyett új lényállást állapíthat meg, ha ez a bizonyítás mérlegelése és tárgyalás nélkül lehetséges, minthogy a per fentebb ismertetett adatai ezt lehetővé teszik s végül minthogy örökösödési perekben a kereshetőségi jog hivatalból is vizsgálandó, a kir. Kúria a fellebbezési bíróság állal jogszabálysértéssel meg-