Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

I Mqgánjogi Döntvénytár. 13 puló jogszabály szerint ugyanis a gazdasági viszonyokban előállott eltolódások, különösen a pénz folyton fokozódó értéktelenedébe mellett az eladó nem tartható hosszabb ideig bizonytalanságban afelől, hogy a vevő szerződési kötelezettségének eleget tenni kíván-e és képes-e, mert a szerződés késedelmes teljesítése az eladóra oly lényeges vagyoni hátránnyal járhat, amelyre a szerződő felek az ügylet megkötésekor nem számítottak. És ennélfogva a gazdasági viszonyok hátrányos változása esetén az eladó az ügylettől a késedelmes vevővel szemben akkor is elállhal, ha az elállási jog ki sem köttetett. Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt a kérelmet is előterjesztette ugyan, hogy a szerződés akként tartassák hatályban, hogy ö a felperesnek 800,000 korona vételárhátraléknak az 4922 május 20. és július 8. napja közti értékkülönbözetét is megfizetni legyen köteles — ezt a kérelmet azonban — minthogy a vételárhátralék letétele a késedelem folytán fizetés hatályával történtnek nem tekinthető és különben is ily kérelem a kir. Kúria gyakorlata szerint a felperes akarata ellenére akkor sem volna teljesíthető, ha az alperes :a vételárhátraléknak a tényleges fizetés időpontjában jelentkező értékkülönbözetet megtérítené, figyelembe venni szintén nem lehetett. Alapos ellenben alperesnek arra alapított felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság felperest az előbbi állapot helyreállításánál a valutadifferencia mellőzésével csupán a felvett vételárrészletek visszafizetésére anyagi jogszabálysértéssel kötelezte. (. . . Mint a fejben II. a. . . . ) Ez alól a szabály alól az adott esetben azon az alapon sincs kivételnek helye, hogy az alperes a vétel tárgyait részben használta, mert ez a használat csak a felperes által felvett s ennek rendelkezése alatt megfelelő felhasználás mellett értékében szükségképen emelkedett vételárrészlet kamatába számítható be, mit viszont a felperes élvezett. = Ad I. Vételtől elállás késedelem miatt érdekmúlás okából Mjogi Diár XVI. 108., XV. 26., XII. 26., 27., XI. 82., X. 216. — Ad II. Visszajáró vételár valorizálása : Mjogi Dtár XVI. 59., 60., 61., 95., 108. sz. 13. /. Midőn a szerződéssel célba veit és már eleve bizonytalannak tartott eredmény a feleken kívül álló hatósági hozzájárulás hiányából meghiúsult, a szerződések érvénytelensége és lehetetlenné válása a felek egyikének terhére sem. róható. — //. Visszajáró vételár valorizálásánál figyelembe kell