Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 8. Ha az ingatlan átruházása tárgyában valósággal' létrejött megállapodások a jogügyletről felvett s a felek által fenntartás nélkül alá is írt s az elidegenítést máskülönben kétségtelenül tanúsító okiratba tévesen, homályosan, esetleg hiányosan lettek belefoglalva: ez az ügylet érvényességét nem érinti. (Kúria 1923. nov. 7. P. V. 805/1923. sz.) Indokok: ... I. A vonatkozó adásvételi ügyletet tartalmazó ideiglenes adásvevési szerződésben ugyan kifejezetten nincs benne az, hogy a vételár mikor lesz fizetendő, úgy az sincs benne, hogy a tehermentesítésnek mikor kell megtörténnie. Hogy azonban az ügyletkötő felek erre nézve a szerződéskötés alkalmával egyértelmű megállapodásra jutottak, a felek egyező előadása alapján az elsőbíróság által megállapított s a fellebbezési bíróság által átvett tényállásból kitűnik, amely szerint a felek között az volt a megállapodás, hogy a vételárhátralék az ingatlan tehermentesítése után fizetendő. Hogy pedig a felek az alperes által elvállalt tehermentesítésnek haladéktalanul való eszközlésében állapodtak meg, megállapítható az alábbiak szerint is figyelembe vett abból a tényből, hogy alperes a szerződés megkötésétől kezdve az azt sürgető felperesnek folyton igérte a tehermentesítést. Minthogy pedig abban az esetben, ha a jogügylet kötésekor valósággal létrejött megállapodások a jogügyletről felveti s a felek által fenntartás nélkül alá is írt s az elidegenítést máskülönben kétségtelenül tanusító okiratba tévesen, homályosan, esetleg hiányosan lettek belefoglalva, a valóságos és teljes megegyezésnek az okiraton kívül álló, más bizonyítékkal is eszközölhető kimutatásától, illetve bizonyításától a felek annál kevésbé lehetnek elzárva, mert a 4420/1918. M. E. sz. rendelet nem állapítja meg az okiratnak sem tartalmi, sem alaki kellékeit és nem mondja ki, hogy az okiratnak említett hiányai az ügylet érvénytelenségét vonják maguk után, eme rendeletben foglalt korlátozások pedig, mint kivételes természetűek ki nem terjeszthetők. A felek között létrejött adásvételi ügyletnek az érvényteleuségét tehát jelen esetben megállapítani nem lehet abból, hogy a vételárhátralék fizetéséről és a tehermentesítésről abban rendelkezés nem foglaltalik, mert a fentebbiekből kilünőleg, erre nézve a felek szerződéskori megállapodása a felek egyező perbeli előadása alapján megállapítást nyer s ezzel az okirat e részbeni hiányossága pótoltatott. II. Azt sem lehet érvénytelenségi okul elfogadni, hogy a kere-