Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. vannak. Nyilvánvaló tehát, hogy az itt szóbanlevő vízvezető árok az alperes lelkének a tartozéka. A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint az, alperes által kivágott fák — egy kivételével — a malomároknak az engedélyokiratban meghatározott területén, tehát az az alperes ingatlanának tartozékát képező területen belül estek, amiből következik, hogy az ezen területen volt lak. habár a partból nőttek is ki azok, az alperesnek, mint a tartozék tulajdonosának a tulajdonát képezték, azokat tehát a felperes nem követelheti. = Érdekes eset: ingatlan mint ingatlannak tartozéka (helyesebben alkotóértéke). Fa mint telekalkotórész Mjogi Dtár XVI. 5S. 6. A telek tulajdonosa levághatja és megtarthatja magának a szomszédos telken álló fa gyökereit, amelyek az ő telkére behatolnak. Ugyanezt teheti az ily fának ágaival, amelyek az ö telkének légkörébe nyúlnak, ha a fa tulajdonosát az ágak eltávolítására megfelelő határidő kitűzésével előzetesen felhívta és ez a felhívásnak eleget nem tett. (Kúria 1923. okt. 3. P. V. 395/1923. sz.) A kir. Kúria: Alpereseket arra kötelezi, hogy a felperes tulajdonához tartozó . . . ingatlanon ültetett fáknak a felperes ingatlanaira benyúló ágait 15 nap alatt vágják le és hogy ugyanazon fák gyökereinek a felperes ingatlanaira benyúló részeit ugyanazon idő alatt távolítsák el, még pedig mindkét munkát különbeni végrehajtás tevhe mellett teljesítsék, ellen esetben felperes feljogosíttatik, hogy ugyanezen munkálatokat alperesek költségén elvégeztethesse. Indokok: Felperes az 5. sz. alatti jegyzőkönyvhöz csatolt különiratban foglalt módosított kereseti kérelem szerint azt kérté, hogy alperesek az ingatlanaikon ültetett fáknak felperes ingatlanaira hajló ágait vágjájt le s ugyanazon fák gyökereinek felperes ingatlanaiba (a földbe) benyúló részeit távolítsák el, ellenesetben pedig felperes feljogosíltassék ezen munkálatoknak alperesek költségén való elvégzésére. Felperes ezek szerint nem a Pp. 130. §-a szerinti megállapítási keresetet indított, hanem alpereseket munkateljesítésre kérte kötelezni. Az a körülmény pedig, hogy a bíróság alpereseket csak annak tűrésére kötelezte, amit felperes bírói jogsegély kieszközlése nélkül megtenni maga is jogosítva volt, felperes keresetét megállapítási keresetté nem minősítette, miért is nem helytálló