Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

G Magánjogi Döntvénytár. alpereseknek az a felülvizsgálati előadása, hogy felperes megállapítási keresetei szükségtelenül indított. A per érdemét illetőleg, jogszabály az, hogy (. . . mint a fejben . . .) A fellebbezési bíróság alperesek által meg nem támadott tényállásként állapította meg, hogy az alperesek faültetvényének gallyai a felperes ingatlanai légürébe, gyökerei pedig ingatlanának talajába átnyúlnak. Ezek szerint felperes a kérdésben forgó ágaknak és gyökereknek eltávolítását igényelhetvén, a fellebbezési bíróság nem sértette az anyagi jogot akkor, amikor a felperest feljogosította arra, hogy a faágakat és gyökereket eltávolíthatja. Felperes a fentiek szerint jogosítva lévén alperesek fáinak gallyait és gyökereit azon részükben, amelyek felperes telkére és földjébe átnyúlnak, eltávolítani, ezen jogosultságból önként folyik, hogy alperesekkel szemben azt is igényelheti, hogy az eltávolítást alperesek maguk a saját költségükön teljesítsék s amennyiben ezen kötelezettségüknek meg nem felelnének, felperes az eltávolítást alperesek költségére eszközölhesse, mivel felperes az alperesek tevékenységére visszavezethető károsodás megszüntetését saját költségén kieszközölni nem tartozhatik. Ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a fellebbezési bíróság ítéletének vonatkozó részében való megváltoztatásával alpereseket a faágak és gyökereknek saját költségükön való eltávolítására kötelezni kellett. = A tétel azonos a ptk. tvjav. 413. §. első bek.-vel, a második bek.ben foglalt enyhítés nélkül (ha az ágak vagy gyökerek a telek használatát nem gátolják). Nem állhat meg a tételből levont az a következmény, hogy az eltávolítást a fa tulajdonosának a maga költségén kell eszközölnie. 7. A magyar államnak azok a területei, amelyek ellenséges megszállás következtében a magyar állam fennhatósága alól időlegesen elszakittattak, ezért nem szűntek meg a magyar állam szerves alkotórészei lenni, ennélfogva mindazok a jogszabályok, amelyek a magyar állam egyéb területén akár korábban, akár a megszállás ideje alatt, szabályszerűen keletkeztek és még mindig hatályban állanak, a megszállás megszűntével a felszabadult területen minden külön intézkedés nélkül azonnal hatályba lépnek. „, . (Kúria 1923. nov. 2. P. V. 4415/1923. sz.)