Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

112 Magánjogi Döntvénytár. azt a jogszabályt, hogy egységes adásvételi ügyletnél, amennyiben az ügylet egyik eladóra nézve érvénytelen, a többi eladótárs birtokjutalékát illetően az ügylet hatálytalanná válik, már pedig jelen esetben az adásvételi ügylet a távollevő S. Balázsra nézve feltétlenül érvénytelen lévén, az a másik két felperessel szemben is hatályát vesztette. A panasz alapos. Az adásvételi ügylet tárgyát tevő ingatlan ugyanis a vonatkozó telekkönyvi betét A) lapján látható bejegyzés szerint ((malomipar céljaira szolgáló ipari épület és ház a beltelekben». Az ingatlannak eme minőségéből, valamint az adásvételi szerződés tartalmából, mely szerint az egész telekkönyvi jószágtest volt az eladás tárgya egységesen megszabott vételár mellett, nyilván következik, hogy az adásvételi ügyletnek az egész ingatlan, nem pedig annak az egyes telekkönyvi tulajdonosok eszmei hányadrésze volt a tárgya, vagyis, hogy itt egy egységes adásvételi ügylet forog szóban. Ennélfogva, miután a fentebb kifejtettek szerint az ügylet a gondnokolt S. Balázs telekkönyvi tulajdonos jutalékára nézve érvénytelennek nyilváníttatott, az említett jogszabálynál fogva ugyanaz hatályát vesztette az ügyletet megtámadó S. Árpád és S. Dénes felperesek telekkönyvi tulajdonául bejegyzett birlokjutalékokra is. A fellebbezési bíróság tehát a felhívott jogszabály mellőzésével s így jogszabálysértéssel utasította el a most utóbb nevezett két felperest keresetével, minélfogva ítéletét meg kellett változtatni és a felperesek keresetének helyett kellett adni. — — III. Az illetékes gyámhatóság vonatkozó — és a perhez csatolt — ügyirataiból kitűnik, hogy a gyámhatóság 7339/ász. 1918. szám alatt kelt véghatározatával elsősorban azért tagadta meg az alperessel kötött — itt szóbanforgó — adásvételi szerződésnek a kiskorúak részéről való jóváhagyását, mert a 14 évet betöltött kiskorúak a szerződésre nézve meghallgatva nem lettek, holott ezt az 1877: XX. t.-c. 138. §-a előírja. A most felhívott árvaszéki iratoknál levő születési anyakönyvi kivonatok szerint S. Árpád felperes 1895. június 27-én, S. Dénes felperes pedig 1900. április 15-én született, ekként a szerződéskötés idején (1918. április 2.) mindketten betöltötték 14. életévüket, amennyiben az előbb nevezett akkor már 23, az utóbb nevezeit pedig 18. életévét is betöltötte; s így a reájuk nézve fontos vagyoni kérdésben meghallgatandók lettek volna, annyival is inkább, mert mindkettő molnáriparos lévén, az ő élethivatásuk tekintetében az adásvétel tárgyául szolgáló malom elidegenítése valóban életbevágó fontosságú dolognak mutatkozott. Eme hiányt pótlandó, alperes az 1918. május 9-én Heves vármegye árvaszékénél felvett jegyzőkönyvbe foglalt fellebbezésé-