Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 113 hez utólag becsatolt egy ((Nyilatkozatot, amellyel a gyámhatóságnál azt kívánta igazolni, hogy a kiskorú telekkönyvi tulajdonosok — köztük S. Árpád és S. Dénes is — az adásvételi szerződéshez hozzájárultak. Ámde erre a nyilatkozatra nézve a fellebbezési bíróság meg nem támadott vonatkozó ténymegállapítása szerint meg van állapítva, hogy arra a S. Dénes kiskorú nevét ennek megbízása nélkül s az alperes felkérésére S. Juliánná írta alá, S. Árpád kiskorú helyett pedig az atyja S. János írta alá azzal a megjegyzéssel, hogy ez a kiskorú 1915. év októberben orosz hadifogságba esett. Ily tényállás mellett a gyámhatóság — legalább is S. Dénes kiskorú telekkönyvi tulajdonos beleegyezését illetőleg — mindenesetre meg volt tévesztve és pedig az alperes közreműködésével, tehát az alperes megtévesztésre alkalmas rosszhiszemű eljárásával. Ez pedig a gyámhatóság 10,852 ász. 1918. sz. jóváhagyó véghatározata meghozatalánál azért bírhatott volna fontossággal, mert az 1877: XX. t.-c. 138. §-ának fentebb idézett parancsoló rendelkezése melleit, nem lehet eme törvényhely ama további szavait, hogy a kiskorú ((nyilatkozata azonban döntő súllyal nem bír», akként értelmezni, amint azt a fellebbezési bíróság értelmezi, hogy t. i. ebből az következik, miszerint a kiskorú meghallgatása el is maradhat, hanem csakis akként, hogy a kiskorú meghallgatása feltétlenül szükséges s csak annak megtörténte után állapíthatja meg a gyámhatóság azt, hogy a kiskorú nyilatkozata döntő súllyal bír-e vagy nem a vagyoni viszonyai rendezésénél. = Ad I. Távollevő gondnokának ügyletei: I. fent 14. sz. és az ott idézetteket. — Ad II. Erős formalizmus, mint pl. Mjogi Dtár XVI. 37. I. A ptk. tvjav. 292. §. a kiskorú meghallgatását csak utasító rendszabály erejével követeli meg. 72. /. A törvényes házasság .tartama alatt született gyermek törvényes származása mellett harcoló vélelmet az a körülmény, hogy a gyermeket a kereszteltek anyakönyvébe törvénytelennek jegyezték be, meg nem dönti. — //. Az anyának a bontó perben tett beismerése, hogy a gyermek házasságon kívül született, a gyermeket törvényes születésétől meg nem foszthatja. (Kúria 1924. júl. 4. Rp. HL 2907/1923. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint a házasfelek által 1867. évi március o-én kötött házasság 1888. évi július 19-én Magánjogi Döntvénytár. XVII. 8