Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 111' t.-c. 28. §-ának d) pontja alapján gondnokság alá helyezett S* Balázs felperes gondnokától S. Jánostól — aki a nevezetteknek atyja — Heves Vármegye árvaszékének jóváhagyása mellett. A S. Balázs felperes részére gyámhatóságilag kirendelt eseti gondnok ezt a jogügyletet eredeti érvénytelenség miatt támadta meg, mert a távollevő gondnoka még gyámhatósági jóváhagyás mellett sem jogosult az ingatlanvagyon elidegenítésére. Ennek a keresetnek jogos alapja van. Az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának d) pontja alapján gondnokság alá helyezettnek cselekvőképességét ugyanis a gondnokság alá helyezés nem korlátozza (1877: XX. t.-c. 33. §-a) — a felhívott törvény 87. §-a szerint pedig az ilyen gondnoki képviselet csakis a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekre szorítkozik, már pedig a gondnokolt ingatlan vagyonának elidegenítése — a dolog természete szerint — a szorosan vett és kiterjesztőleg nem magyarázható — vagyonkezelés körének fogalma alá nem tartozik ; az a kivételes eset pedig, amelynek fennforgása esetén — az 1885 : VI. t.-c. 14. §-a, az 1877 : XX. t.-c. 28. §-ának d) pontja alapján gondnokság alá helyezett távollevő törzsvagyonának az igénybevehetését is megengedi, a gyámhatósági iratok tartalmából megállapíthatólag, ebben az esetben fenn nem forog. A felhívott törvénynek (1877: XX. t.-c.) a gondnok jogkörét korlátozó említett rendelkezéseiből következik, hogy az 1877: XX. t.-cikk 28. §-ának d) pontja alapján gondnokság alá helyezett távollevő részére kirendelt gondnok által gondnokoltja nevében kötött adásvételi ügylet érvényességére nincs befolyással az, hogy a jogügylet megkötéséhez a gyámhatóság jóváhagyásával hozzájárult, mert az ügylet anyagi jogi érvényessége kérdésének az eldöntése nem a gyámhatóság, hanem az illetékes polgári bíróság hatáskörébe tartozik tekintet nélkül arra, hogy a gyámhatóság a jóváhagyás körül szabályszerűen járt-e el vagy nem. A gyámhatósági jóváhagyás ugyanis nem pótolhatja a jogügylet anyagi kellékeinek esetleges hiányát, azt pedig, hogy a magánjogi ügylet lényeges kellékei fennforognak-e, vita esetében mindenkor, tehát a gyámhatóság jóváhagyása esetében is, a magánjogi igények Afelett ítélkező bíróság bírálja el. A távollét miatt gondnokság alá helyezett S. Balázs gondnokának tehát nem volt joga a gondnokolt ingatlan birtokjutalékát az alperesnek elidegeníteni, az adásvételi ügyletnek erre az ingatlan birtokjutalékra vonatkozó része ennélfogva — a fentebb kifejtettekből folyóan — még a gyámhatóság jóváhagyása mellett sem bír érvénnyel. — — II. ^. Árpád és S. Dénes felperesek azért támadják meg elsősorban a fellebbezési bíróság ítéletét, mert nem alkalmazta,