Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

106 Magánjogi Döntvénytár. alap arra nézve, hogy a kötbér valorizálva ítéltessék meg, a kir. Kúria a kötbér összegét az ezzel biztosított érdekhez viszonyítva 40,000 jugoszláv koronában, illetve ennek megfelelő 80,000 magyar koronában találta megállapítandónak. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság akkor, amikor a kötbér összegét ennél nagyobb összegben ítélte meg. A felperesnek az a kérelme, hogy az alperes a tőkének, amely lényegileg kártérítési összeg, 1923. december 16. napjától a tényleges fizetésig heti két százalékában is marasztaltassék el, alapos, mert az 1923: XXXIX. t.-c. 6. §-a értelmében a törvény életbelépésének napja előtt lejárt tartozások után a 2. §-ban meghatározott kártérítés a törvény életbeléptetésének napjától, ami 1923. december 16. napja, jár és az eljárás bármely szakában folyamatban levő ügyekben is alkalmazandó, a 2. §. első bekezdése értelmében pedig az adós a lejárat napjától a tényleges fizetés napjáig a hitelezőnek a tőketartozás százalékában (heti vagy havi összeg) kifejezett olyan kártérítési összeget tartozik megfizetni, amennyit a tőkeszázalékában kifejtve a kir. minisztérium rendelettel megállapít; a kir. minisztériumnak e tárgyban kiadott 8759/1923. M. E. számú rendeletének 1. §-a értelmében pedig e százalék a tőkének heti két százalékában van megállapítva. Mindezek alapján az alperes felülvizsgálati és a felperes csatlakozási kérelmének részben helyt adni, a fellebbezési bíróság ítéletéi részben és a rendelkező részt szerint megváltoztatni, részben pedig úgy a felülvizsgálati, mint csatlakozási kérelmet elutasítani kellett. = Érdekes megtörése annak a gyakorlatnak, hogy kötbér után nem jár kamat (I. Mjogi Dtár X. 40. és az ott idézetteket). — Kártérítés utáni kamatról : Mjogi Dtár IX. 9., XII. 141., XVI. 64. 68. A jogügyletnek érvénytelensége esetében a feleket az előbbi állapot visszaállítása tekintetében kölcsönös és viszonos kötelezettség terheli. (Kúria 1924. máj. 15. P. Ili. 2083/1923. sz.) Indokok : A keresethez A. • . alatt csatolt, 1921. okt. 4-én kelt ((Egyezség»-nek nevezett okiratban a peresfelek mint ((válófélben levő» házastársak kijelentették, hogy vagyoni viszonyaikra, illetve magánjogi igényeikre nézve békés úton az okiratban foglalt módon egyeztek meg, nevezetesen a férj (felperes) átadja feleségének (alperesnek) kizárólagos birtokába és tulajdonába az okiratban felsorolt ingókat s az egyeszugi fertály utáni földet, amely ingatlanra nézve az átírásra alkalmas szerződést a válóper befejeztével fogja átadni; a feleség (alperes) pedig kijelen-