Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 107 tette az okiratban, hogy az említeti ingatlant és ingóságokat mindennemű magánjogi igényeinek teljes és végleges kielégítéséül elfogadja. Minthogy a szóbanlevő egyezséggel a peres felek, mint házastársak vagyoni viszonyaik szabályozását célozták : azt annálfogva, mert közjegyzői okiratba foglalva nincsen, az 1886: VII. t.-c. 22. §-a értelmében érvénytelennek kell tekinteni. Az ekként létrejött egyezséget felperesnek érvénytelenség címén joga van megtámadni, mert, bár felperes a kereseti ingókat alperesnek az egyezségből folyóan átadta, az egyezség azonban egy lényeges része tekintetében, nevezetesen az ingatlan telekkönyvi tulajdonának átruházása tekintetében még teljesedésbe nem ment. Helyesen mondotta ki ennélfogva a fellebbezési bíróság felperes kereseti kérelméhez képest a szóbanlevő, 1921. okt. 4-én létrejött «Egyezség»-et érvénytelennek. Alperesnek eme kereseti kérelem elutasítására irányuló felülvizsgálati kérelme tehát alaptalan. Az 1886 : VII. t.-c. 22. §. utolsó bekezdése szerint a jogügyletnek érvénytelensége esetében mindenik fél tartozik a másiknak azt, amit az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaszolgáltatni. Eszerint a feleket az előbbi állapot visszaállítása tekintetében kölcsönös és viszonos kötelezettség terheli. Ebből következik, hogy felperes nem volt jogosítva egyoldalúan az alperestől az egyezség szerint neki átadott bizonyos ingókat visszakövetelni, hanem neki, a perben ki kellett volna nyilvánítania azt, hogy a maga részéről is kész arra nézve, ami az érvénytelen egyezség alkalmából a vagyoni viszonyok kölcsönös rendezéséből kifolyóan neki jutott, az előbbi állapotot visszaállítani s ennek módját e perben fel kellett volna ajánlania. Minthogy ezt felperes nem tette, a keresetbe vett ingók (értékek) kiadására irányuló keresetének helyt adni nem. lehet. = V. ö. Mjogi Dtár VIII. 109., másfelől azonban Mjogi Dtár X. 212. 69. /. A végrendeletek alaki kellékeit szabályozó 1876: XVI. t.-c. nem írja elő kötelezőleg azt, hogy az örökhagyó végakaratát tartalmazó okirat végrendeletnek címeztessék, sem azt, hogy abban a végrendelet szó felvétessék. — //. A végrendeletet nem teszi alakilag érvénytelenné az, hogy az örökhagyó névaláírása csupán az 6 vezeték- vagy keresztnevét