Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 97 vén álló ingatlanok bármi részének a hagyatékhoz tartozását vitatta, s annak hagyatékul érvényesítéséhez való jogát fenntartotta volna, azokra nézve az elsőrendű alperes tulajdonjogát elismerte. Es ez az elismerés annál inkább megállapítandó, mert a felperes nem is állította, hogy ezeknek az ingatlanoknak a házasság alalt szerzett voltáról az osztályos egyesség megkötése alkalmával tudomása nem lett volna. Ezzel a tényével szemben pedig a felperes az anyja közszerzeményi követelését érvényesíteni többé nem jogosult. Ezekre való tekintettel a fellebbezési bíróság a keresetet a közszerzeményre alapított részében is jogszabálysértés nélkül utasította el. = Ad I. Beházasodás alapján vállalt és teljesített szolgálat díjtalansága I. Atjosi Dtár XIII. Í3. és az ott idézetteket. — Ad II. V. ö. Mjogi Dtár XVI. 17. XII. 158 (>!. Ügyvédi díj megfizetésében késedelmes fél köteles a késedelemből eredő kárt is megtéríteni, mely az adott esetben a pénzérték időközi csökkenésének teljes mértékéig terjed. (Kúria 1923. máj. 29. P. VI. 4541/1923. sz.) Indokok.... A kir. Kúria úgy találta, hogy a fellebbezési bíróság a felperest illető (ügyvédi) díjaknak alapösszegét a fent kiemelt szempontok figyelembevételével helyesen állapította meg. Az alperes a díjak megfizetésével nyilvánvaló késedelemben van, tehát köteles a késedelemből eredő kárt is megtéríteni a felperesnek. Minthogy pedig az adott esetben a felperes hivatásszerűen folytatott ügyvédi munkájának ellenértékéről van szó, amelynek természetes rendeltelése, hogy a felperes életfenntartására szolgáljon, és ekként, ha a felperes a kereseti követelését kellő időben megkapja, azt a most említett célra az egyébént nála is bekövetkezhető elértéktelenedés nélkül felhasználhatta volna: ennélfogva a kir. Kúria ezeket a körülményeket a Pp. 271. § a alapján mérlegelve ügy találta, IIOÍÍV a felperesnek a késedelemből eredő kára az adott esetben a pénzérték időközi csökkenésének teljes mértékéig terjed. Ezeket tartva szem előtt és figyelemmel arra is, hogy az alperes késedelmének a fentemlített mértékig leendő beszámítását perbeli védekezésének módja, továbbá az a körülmény is indokolja, hogy a felperes az összege tekintetében vitássá tehető követelésére a per megindítása előtt a bíróilag megállapított alapösszeggel csaknem azonos összeget hajlandó volt az alperestől Magánjogi Döntvénytár. XVII. 7