Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

98 Magánjogi Döntvénytár. elfogadni, a fellebbezési bíróságnak a megítélt összeg átszámítá­sát tartalmazó döntése is megfelel az anyagi jognak. = Ügyvédi díj valorizálása : 1. Mjog Tára V. 42., Ügyv. Lapja 1923. 10. és 15. sz. (Blau György.) — Valorizálásról általában 1. fent az 55—56.,. 33—40., 12—13. sz. és az ott idézettek. 65. Az aranyban fizetendő, ekképen szerződés­nél fogva valorizált tartozásoknál a 950/1923. M. E. számú rendeletben szabályozott mérséklésre nincs ok, ha az adós vagyona, különösen az a vagyona, amelybe a kölcsön befektettetett s amely a tartozás­nak biztosítására szolgál, valorizálódott. (Budapesti kir. törvényszék 1924. febr. 20-án 6. P. 36,983/1923.) A Nagykanizsai Takarékpénztár r.-t. nagykanizsai bej. cég felperesnek. Br. Sándor szállító, nagykanizsai lakos alperes ellen 530 darab cs. és kir. arany és jár. iránt indított perében. A budapesti kir. törvényszék: Felperesnek követelését alperessel szemben 450 cs. és kir. aranynak s július 9-től folyó 5%-os kamatának korona egyen­értékében megállapítja s végrehajtás terhével kötelezi alperest, hogy 1930. évi, 1931. évi, 1932. évi, 1933. évi és 1934. évi március 1-én fizessen le felpe­resnek annyi magyar koronát, amennyi minden egyes fizetési napot megelőző napnak tőzsdei, devizaközponti árfolyama, vagy ilyennek hiányában piaci (for­galmi) ára szerint mindenkor 90 cs. és kir. aranynak s 1915. júl. 9-től folyó­5% kamatának megfelel. Ezenfelül köteles alperes 30 nap alatt megfizetni fel­peresnek 5.000,000 K perköltséget is. Az ezen marasztalást meghaladó kereseté­vel felperest elutasítja. Indokok. I. Felperesnek kereseti kérelme arra irányul, hogy alperes 530 cs. és kir. aranynak s ezen tőkének 1915. július 9-től folyó 6%-os kama­tának, valamint a félévenként lejárt és előre meg nem fizetett kamatok 6%-os késedelmi kamatának valóságos aranyban, avagy a tényleges fizetés napját meg­előző napnak tőzsdei záróárfolyama, devizaközponti árfolyama, avagy piaci ára szerint átszámított korona értékének megfizetésére köteleztessék. Alperesnek ellenkérelme az volt, hogy az aranytartozásnak megfelelő ma­gyar korona tartozásnak meghatározása után a kir. törvényszék a tartozást a> méltányosságnak megfelelően szállítsa le, a jelzáloggal terhelt ingatlan értékének legfeljebb egyötöd részében állapítsa meg s a megállapított tartozás fizetésére öt évig terjedő fizetési halasztást engedélyezzen s a lejárt, valamint a lejárandö kamatokat leszállítsa. III. A kir. törvényszék felperesnek előadása és alperesnek beismerése alapján megállapította, hogy alperes kölcsön címén 530 cs. és kir. aranynak, 6%-os aranykamatának s a félévenként lejárt és előre meg nem fizetett kama­tok 6%-os arany késedelmi kamatának a megfizetésére kötelezettséget vállalt. A kölcsönt alperes és B. Márkus együttesen vették fel. Az ingatlan, ame­lyen a kölcsön jelzáloggal biztosíttatott, alperesnek és B. Márkusnak közös tulaj­dona volt. 1895. márciusában vették — ezt a C) alatt csatolt telekkönyv is bizonyítja — 7400 K-ért, 1895. évi július hónapban felperesnek 6000 K-ás kölcsöne jelzálogilag biztosíttatott. 1904. évi júniusban történt azután az 530 cs. és kir. aranykölcsönnek a felvétele és biztosítása és július hóban a 6000 K-s-

Next

/
Thumbnails
Contents