Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 95 zik meg. Ebből folyóan a felperesnek az az érvelése, hogy az ügylet a megajándékozott leszármazók nélkül való elhalálozása esetére kedvezményezettek javára vonatkozó részében a végrendelet alakszerűségeinek hiánya miatt érvénytelennek tekintendő, nem alapos. Minthogy pedig az ügylet ebben a részében sem érvénytelen s annak folytán az örökhagyónak az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjoga leszármazók nélkül történt elhaltával megszűnt, azokról tehát hatályosan nem is végrendelkezhetett; a fellebbezési bíróság az örökhagyónak a felperes javára alkotott végrendeletét a peres ingatlanokra vonatkozó részében jogszabálysértés nélkül mondotta ki hatálytalannak. Téves azonban a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az ingatlanokra az örökhagyó után törvényes ági öröklésnek van helye, mert egyrészt a kifejtettek szerint az ingatlanok az örökhagyó hagyatékához nem tartoznak, másrészt azok tulajdonjogát a kikötött feltétel beálltával az ajándékozónak és nejének törvényes örökösei magának az ajándékozási szerződésnek az alapján szerezték meg. = Fkleicommissum inler vivos : Grosschmid Fejezetek II. (2. kiad.) 101.1. — Mjogi Dtár XV. 11., X. 38. és 176. és jegyzetei. 63. /. A szülők háztartásában eltartott gyermek keresete eltérő megállapodás nélkül a szülők javára esik. II. Örökösi osztályeggesség, mint a közszerzeményi igényről való hallgatólagos lemondás. (Kúria 1924. máj. 46. P. I. 2119/1923. sz.) A tényállás szerint a felperes családjával együtt szüleinek, az elsőrendű alperesnek és nejének gazdaságában tevékenykedett, azok háztartásában nyert eltartást, bár a háztartás terheihez a maga és neje keresményével ő is hozzájárult. . . . Jogszabály, hogy a szülők háztartásában eltartott gyermek keresete eltérő megállapodás nélkül a szülők javára esik. Eltérő megállapodási a felperes nem vitatott, sőt azt a szintén megállapított és meg nem lámadott tény, hogy a közös háztartás tagjainak jövedelme, illetve keresménye az elsőrendű alperes elhalt nejének kezelése alá folyt be, ki is zárja. Ily körülmények között, ha való volna is, — amit különben a fellebbezési bíróság tényként nem állapított meg — hogy a peres ingatlanok közül a házrész vételére és helyreállítására oly pénz fordíttatott, amely a felperes keresményéből folyt be, ez a felperesnek a házrészre vonatkozó tulajdonjogát erre irányuló