Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 89 Ezek után az országbírónak 1861. július 23-án az összes törvényhatóságokhoz küldött körlevele szerint a kir. Kúria 1861. évi július 23-án tartott teljes vegyesülésében határozatilag ünnepélyesen kijelentelte, hogy «az országbírói értekezlet által ideiglenesen javaslatba hozott törvénykezési szabályokat, miután azok 0 cs. kir. Felsége által legkegyelmesebben helybenhagyatván, az országgyűlés képviselőházának f. é. Szent-Iván hava 22-én és a főrendiháznak f. é. Szent-Jakab hava 1-én hozott egybehangzó határozataiban ideiglenes kisegítő gyanánt használhatóknak kimondatlak, addig, míg az alkotmányos törvényhozás máskép nem rendelkezik, azonnal mindennemű törvényes eljárásban állandó zsinórmértékül követendb. A király az 1861. évi november 5-én a kir. Kúriához intézett leiratában ismételve azt rendelte ugyan, hogy mind a Kúria, mind a törvényhalósági közegek az országbírói értekezletnek szabályai szerint járjanak el — ennek a körülménynek azonban nincs jelentősége annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok mely időtől kezdve tekintendők érvényben levő jogszabályoknak — mert ebből a szempontból egyedül az az irányadó, hogy a szóbanforgó szabályok, mint általános jogszabályok mikor alkalmaztattak a jogszolgáltatásban, már pedig az előadottak szerint a király által különben már 1861. évi július 20-án jóváhagyott ideiglenes törvénykezési szabályokat a kir. Kúria az 1861. évi július 23-án hozott határozata szerint azonnal alkalmazásba veite. Ebből folyóan a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn azt állapította meg, hogy néhai Szirmai István halálakor — 1861. évi okt. 22-én — az ideiglenes törvénykezési szabályok voltak érvényben, és hogy ekként az örökhagyó végrendeletén alapuló utóöröklési jog nem az osztrák polgári törvénykönyv, hanem az országbírói értekezlet 19. §-a értelmében a magyar törvények szabályai szerint bírálandó el. A magyar jog szabályai értelmében abban az esetben, ha (mint a fejben II. a. . . .) A végrendelet azonban a kir. Kúria megítélése szerint sem tartalmaz adatot arra, hogy az örökhagyó Szepesi Lászlónak * az előörökösül kijelölt Szirmai Móric előtt való elhalálozása esetére Szepesi László lemenői javára is kívánta volna az öröklést biztosítani — és miként a fellebbezési bíróság helyesen kifejtelte — nem nyújt kellő alapot ily következtetésre az a körülmény sem, hogy id. Szepesi Zsuzsánna két évtizeden át vezelte néhai Szirmai István háztartását, hogy ez alatt az idő alatt születtek az utó* A nevek a szövegben szándékosan el vannak változtatva.