Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

44 Magánjogi Dönvténytár, ződésre reávezethető nem volt és emellett alperes azt is kimutatta volna, hogy a záradékot a gyámhatóság a jelzett ideig a szerződésre minden esetben rávezette volna. Ezeknek kimutatása és külön kifejezett kikötés nélkül az abból folyó esélyeknek (rizikó) és az abból folyó következményeknek viselése, hogy a szükséges jóváhagyási záradék a szerződésre a gondnokolt elhalálozásáig nem volt eszközölve, egyedül azt terheli, aki a jóváhagyásból jogokat kíván érvényesíteni. Mindezek meilett ki kell emelni azt is, hogy a gyámhatóságnak sem 291/árv. 1919., sem 34,352 árv. 1919. sz. véghatározatát jogerőre emelkedettnek tekinteni nem lehet. A felperesnek gondnoki minősége u. i. meg nem szűnt, ő a gondnoki tiszt alól sem felmentve, sem attól elmozdítva nem volt (1877: XX. t.-c. 55. §. cl), e) ponlja) az ő közreműködését tehát sem mellőzni, sem kikerülni nem lehetett. Ehhez járul, hogy a felperes nemcsak gondnoki minőségben, hanem a 34,352/árv. 1919. sz. véghatározatot illetően már mint gondnokoltjának az örököse, tehát saját személyében is érdekelve volt és hogy a jóváhagyási nyilatkozat épen csak az említett 34,352/1919. sz. végzéssel s ennek foganatosílásásal lett befejezve, tehát akkor, amikor felperes már örökös volt. Ilyen körülmények közt a jelzett két végzés a felperessel szemben az alperes javára jogot nem létesíthett, mert ezek a véghatározalok a felperesnek kézbesítve nem voltak s így azok jogerőre nem emelkedhettek. Ezt a kézbesítést nem pótolhatja az, hogy a gyámhatóság a 19,218/árv. 1919. sz. véghalározatával a gondnokolt részére ügygondnokot rendelt ki, mert nincs olyan jogszabály, amely szerint a gondnokolt részére a gyámhatóság ügygondnokot kirendelhetne olyan esetben, mint a jelen eset, amidőn úgy a gondnokolt, mint a gondnok s ez utóbbinak képviselője, miként az a 38,726/arv. 1918. sz. beadványból megállapítható — ismert helyen tartózkodik és amikor a gondnokolt részéről semmi sürgős szükség fenn nem forgott ideiglenes intézkedés megtételére — mert továbbá a dolog természetéből is következik, hogy gondnokkal szemben, amikor gondnok van, a gondnoki minpség indokolt megszüntetése nélkül a gondnokolt részére ügygondnok kirendelésének nem lehet helye ; és végül, mert a távollevő részére kirendelt gondnok — annál inkább ügygondnok — nincs jogosítva a gondnokolt ingatlan vagyonának az elidegenítésére, még akkor sem, ha a gyámhatóság hozzájárul; amiből következik, hogy neki nem lehet joga az elidegenítési ügyletben való részvételre sem és hogy e részben való eljárásnak magánjogi hatálya sem lehel, cselekményei tehát figyelembe nem vehetők. Minthogy pedig a 19,218 1919. sz. végzés kifejezetten a gondnokolt ingatlanainak