Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

36 Magánjogi Döntvénytár. a vételijog érvényesítésének időpontjában az ingatlan értékének megfelel és hogy ennek ellenében a tulajdonos kötelezhető-e a teljesítésre ? A kir. Kúria elnöke az elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását az 1912. évi december hó 12. napján 59,200/1912. I. M. szám alalt (Igazságügyi Közlöny XXI. évf. 12. sz. 411. lap) kelt rendelet 1. §. első bekezdésének 2. p. alapján szükségesnek találván, azt az 1923. évi január hó 30. napján 1922. El. XII. C. 21. szám alatt kelt intézvényével a jogegységi tanács elé utalta. III. A Ikvi rend. 63. §-a az adásvevési jogot oly puszta jognak nevezi, ((amelynél fogva a tulajdon csak a megállapított feltételek teljesítése mellett szereztethetik meg». A vagyonátruházási illetékekről szóló 4920. évi XXXIV. t.-e. 102. §-ának második bekezdése pedig következően rendelkezik: ((Ugyancsak az adásvételi illeték jár akkor is, ha a szerződéssel valaki azt a jogot szerzi meg, hogy valamely ingatlant annak tulajdonosa meghatározóit feltételek mellett tulajdonába átbocsátani köteles. Ha ilyen esetben a vevő a vételijoggal él és a jogügylet létrejön, újabb illeték kiszabásának helye nincs». A kir. Kúriának 1921. évi június hó 30-án P. III. 1544/1921. szám alatt kelt ítélete következően írja körül a vételjogot: «A vételijog oly eladási (ajánlat, mely szerint a tulajdonos meghatározott időpontig az előre megállapított vételáron valamely tüzeteseu megjelölt dolgot átbocsálani köteles, ha az általa vevőként előre kiszemelt egyén a meghatározott időn belül kijelenti, hogy vételi jogával él és a megállapított vételárat megadni hajlandó)). Ezek szerint a vételijog (opció) csak igényt biztosit és csak feltételes jogot ad az ingatlan tulajdonára, a tulajdonjogot azonban annak alapján a jogosított csak akkor szerezheti meg, ha teljesíti azokat a feltételeket, amelyektől a vételijog gyakorlása függővé téve van. Ekként a vételijogra vonatkozó szerződés lényegében halasztó feltételhez kötött adásvétel s ebben a vonatkozásban hatályba csak akkor lép, ha a kikötött feltélel teljesül. Halasztó feltétel alatt kötőit szerződés érvényének tárgyi kellékeit pedig, nevezetesen a szolgáltatás lehetőségét a feltétel teljesülésének időpontja szerint kell megítélni. Ezt az általános magánjogi elvet tartalmazza a magyar polgári törvénykönyv törvényjavaslata is a bizottsági szöveg 762. §-ában. Az általános magánjog egyik alaptétele, hogy lehetetlen szolgáltatásra senki sem kötelezhető (ad impossibilia nemo obligatur). A jogtudomány azonban a jogkövetkezmények szempontjából külömbséget tesz a szolgáltatás lehetősége alapján a szerződések között aszerint, amint a szolgáltatás tárgyilag (objective), azaz általában véve, mindenkire, vagy pedig csak egyénileg, a kötelezett személyével kapcsolatban és csak ő reá nézve (subjective) lehetetlen. És a szolgáltatás lehetetlensége miatt érvénytelennek csak