Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

30 Magánjogi Döntvénytár. az eladónak a vevőkkel való összehozása nem az ő tevékenységükre vezethető vissza, oly tényállás pedig nincs megállapítva, amelyből az alperes részéről a felperesek kijátszására irányuló szándékra volna következtetés vonható. Nem állapítja meg a felperesek követelési jogát az sem, hogy alperes maga sem állította, hogy felpereseknek a közvetítésre adott megbízást az eladás előtt visszavonta volna, továbbá, hogy alperes másnak a közvetítésre megbízást nem adott és másnak közvetítési díjat nem fizetett, mert a határozott időre adott megbízás a határidő lejártával külön visszavonó nyilatkozat nélkül is hatályát veszti, az utóbbi két körülmény pedig a felperesek követelési joga szempontjából közömbös. Anyagi jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, amikor felpereseknek a közvetítési díjhoz való jogát megállapította és alperest a közvetítési díjban elmarasztalja, ugyanazért ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel el kellett utasítani és őket mint perveszteseket a költségben el kellett marasztalni. = Ugyanígy Mjogi Dtár XIV. 17. és IX. 193.; részben eltérően: alkuszdíj kikötés nélkül Ptk. tvjav. 1381., 1301. §-ai. — Közvetítési díjra nézve I. újabban még Mjogi Dtár XIII. 51., 77.; XII. 165.; XI. 182., 232.; IX. 194.; VIII. 121., 122.; VII. 165. 32. Az építkezésnek a közviszonyokból folyó időleges lehetetlensége csak arra szolgálhat alapul, hogy az építkezésre kötelezett az építkezést mindaddig elhalaszthassa, míg az általános gazdasági helyzet azt lehetővé teszi. . (Kúria 4922. okt. 6. P. VI. 1958/1922. sz.) Indokok: Debreczen szab. kir. város (alperes) tanácsának 1918. évi december hó 27-én sz. a. kelt határozatában tudomásul vette a felperes (bérlő) abbeli nyilatkozatát, mely szerint az istálló sürgős felépítéséhez ragaszkodik és ennélfogva felhívta az istálló építésére vállalkozó cégei, hogy a szerződés aláírása végett a tiszti főügyésznél jelentkezzék. Ez a határozat a felperes követelésének az elfogadását jelenti és szerződésszerű nyilatkozat hatályával bír. Ezzel szemben tehát az alperes a korábban létrejött arra a megállapodásra, hogy az istállót a háború befejezte után két év alatt építi fel, nem nivatkozhatik. Az alperes által felhozott azok a körülmények, hogy az 1919. évben bekövetkezett forradalom, a román megszállás és az ennek következtéhen beállott gazdasági helyzet az építkezést lehetetlenné tették, az alperes kötelmét nem szüntették meg,