Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

12 Magánjogi Döntvénytár. takonykórosak és nem akarják a községben lévő többi lovakat megfertőzni, tanukra hivatkoztak és annak a bizonyításnak a mellőzésére sem szolgálhat okul, hogy az eladás idejében a vásáron megejtett hatósági vizsgálat az állatoknak a vásárba állítását megengedte, mert az nem zárja ki a takonykor fennforgását és alpereseknek erről való tudomását, ennélfogva a fellebbezési bíróság alaptalanul mellőzte a döntő és így hivatalból is kiderítendő körülményre a felajánlott bizonyítást, stb. = Ugyanígy Plk. Ivjav. 1169. §. («csalárdul elhallgatta"). 12. /. A pedig rének csak tény ész- és versenylónál van jelentősége; más lónál az nem oly lényeges kelléke az ügyletnek, amelynek hiánya az ügylet érvénytelenségét vonhatná maga után. — II. A vevő a helytelen pedigré miatt szavatossági igényt nem támaszthat, ha a vevő a legelemibb gondosság mellett is meggyőződést szerezhetett arról, hogy az átadott pedigré nem a lóra vonatkozik. (Kúria 1922. szept. 26. P. 11. 5183 1921. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az irányadó tényállás szerint az eset az, hogy a perben szereplő ló, ha nem is pedigrés, mert az alperes által átadott pedigré az elhullott Újonc nevű versenylóra vonatkozik, de két perc alatt egy kilométert futó amerikai eredetű ügető, amely a felperes által fizetett vételárat pedigré nélkül is megéri, továbbá, hogy a pedigrének csak tenyész- és versenylónál van jelentősége. A vétel tárgyát képező herélt lónál, amely csak kanca és csődörnek fenntartott ügető versenyben nem szerepelhet, a pedigré hiányának csak annyiban lehet jelentősége, hogy erre való tekintettel esetleg nagyobb vételárat lehet elérni; továbbá, hogy az átadott pedigré egy jeletlen lóra vonatkozván, a vétel tárgyát képező mindkét lábán kesely lónál tehát a legelemibb gondosság mellett meg lehetett állapítani, mikép az átadott pedigré arra nem vonatkozik, végül, hogy a vétel 1921. február 5-én történt, a pedigrét felperes akkor vette át, a lovat pedig február 11-én, és azt követőleg 6—7 nap múlva, amikor a lovat már használta és erősen lerontotta, úgy, hogy sántasága kiújult, hozta vissza azt azzal, hogy azt alperes vegye vissza. Ezen tényállás alapján azonban nem ismerhető fel alaposnak a felperes anyagi jog megsértését vitató panasza, mert a megállapított tényállás szerint a pedigré a megvásárolt lónál nem