Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

1. A kiskorú, aki keresményéről maga rendelkez­hetik, korlátolt felelősséggel kölcsönt is vehet fel. (Kúria 1922. okt. 4. P. III. 991/1922. sz.) A kii". Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme következté­ben a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy kiskorú B. Lajost perújító keresetével érdemben elutasítja. Indokok : A Kaposvárott 1920. kelt elismervény szerint a 35,000 K-t B. Lajos és Sz. József együttesen vették föl és együt­tesen kötelezték magukat arra, hogy felperesnek ezt az összeget nyolc napon belül megfizetik. Az adóslevélnek tekintendő ebben az okiratban arra nézve, hogy az akkor még kiskorú B. Lajos a jogügyletben nem mint adóstárs, hanem csak, mint kezes vett részt, semmi adat nincsen, erre sem az okirat szövege, sem a nevezett kiskorúnak aláírása nem utal. Az okiratból csak azt lehet megállapítani, hogy a köl­csönösszeget kiskorú B. Lajos is fölvette. Viszont a perújítással élő kiskorú B. Lajos alperes szemé­lyes meghallgatása során azt adta elő, hogy abban az időben az anyósától kapott pénzen önálló kenyérkeresetet lolytatott és Sz. Józseffel együttes üzleteket kötött, vagyis önálló munkássága ré­vén fenntartásáról maga gondoskodott. Minthogy pedig az 1877 : XX. t.-c. 3. §-a értelmében a fenn­tartásukról maguk gondoskodó oly kiskorúak, kik éltök 14. évét betöltötték, arról, amit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, szabadon rendelkezhetnek, nyilvánvaló, hogy kiskorú B. Lajos önálló keresményére tekintettel a fölhívott okiratban írt kötelmet saját személyében joghatályosan vállalhatta. Alapos tehát a felperes által panaszolt az az anyagi jog­szabálysértés, amely szerint a fellebbezési bíróság az 1877. évi XX. t.-c. 3. §-ában foglalt anyagjogi szabályra a per elbírálásá­nál nem volt figyelemmel. Ennek folytán az okiratbafoglalt kölcsön­ügylet a kiskorú perújító alperesre nézve joghatályosan létesült. A kölcsönadó felperes irányában az a kérdés, hogy a köl­csönvevők, a kaposvári keresztényszövelkezethez milyen viszony­ban állottak, közömbös, úgy az is, hogy a kölcsönt felvevők egy­mással szemben minő elszámolási viszonyba kerülhettek. = Helyes irányú továbbfejlesztés szemben a Mjogi Dtár IX. 158. számú esettel; ugyanígy már Mjogi Dtár XI. Wli. ; Ptk. Ivjav. 720. §., Grosschmid Magánjogi Döntvénytár. XVI. 1

Next

/
Thumbnails
Contents