Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. m vagyis a nyilatkozat megszerzésénél is — mellőzte a pénzintézetek egymásközti ügyleteiben az elsőbbséget engedő nyilatkozatok megszerzése körül a szakértők egybehangzó véleménye szerint is kizárólag szokásban lévő írásbeli formát: ennélfogva a kir. Kúria úgy találja, hogy alperes az elsőbbséget engedélyező nyilatkozat megszerzésénél és felhasználásánál nem volt jóhiszemben, arra tehát jogokat nem is alapíthat. Minthogy pedig az ily módon, vagyis anyagi jogi alap nélkül, szerzett elsőbbségi nyilatkozaton alapuló telekkönyvi bejegyzésnek nincs törvényes alapja: a kir. Kúria a másodbíróság ítéletének a megváltoztatásával az ügy főtárgyára és a perköltségekre nézve az elsőbíróság ítéletét hagyta helyben az ügy főtárgyát illetően a fentebbiek szerint kiegészített indokolása alapján. == Tényállás : Felperesi pénzintézet zálogjoga C. 50., alperesi pénzintézeté C öl. sz. a. volt bekebelezve W. S. ingatlanán, aki, mint a felperesi pénzintézet igazgatója, ennek nevében alperes zálogjoga javára elsőbbséget engedett. Lényegileg nem a tkví publicitásról és a nemjogosulltól való tkvi jogszerzést gátló rosszhiszemről van itt szó, hanem a jó erkölcsökbe ütközés folytán semmis ügyletről. 122. Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát sem illeti meg az ingatlan birtoka, ha tulajdonjog szerzése nem nyugszik jogszerű alapon s ezért elvont haszon címén a birtokos ellen nem léphet fel, tekintet nélkül arra, hogy a birtokost illeti-e a tulajdonjog vaqu sem. Trr . „ ,„ ' y uu (Kúria 1923. szept. 19. P. VI. 6895/1922. sz.) Indokok: Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát nem illeti meg az ingatlan birtoka, ha tulajdonjog szerzése nem nyugszik jogszerű alapon. A fellebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint a kecskeméti 97. tjkvi hrszámú ingatlanból a telekkönyvi térképtől eltérően nem keresztben, hanem hosszában kihasítva B. Sándort csak 400 D-öl, T. Erzsébetet és Esztert egyült pedig 403 D-öl illette meg, ezek annyit is adtak el a felpereseknek, ennek dacára a betétszerkesztés alkalmával, míg a T. Erzsébet és Eszter által eladott ingatlan telekkönyvezése a térmérték tekintetében helyesen történt, addig a B. Sándor által eladott ingatlanként tévesen 806 D-ölre jegyezték be a felperesek tulajdonjogát, tehát 406 D-öllel többre s ebbe a többletbe a peres terület is beleesik, amelynek birtokára s az arról kivágott élőfák értékére a kereset irányul. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja,