Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

158 Magánjogi Döntvénytár. nem tenné indokolttá ama általános jogszabálytól való eltérést, hogy a munkabér késedelmes fizetése esetén és minden esetben, csupán a kamat megtérítésére volna igénye a hitelezó'nek, mert ebben a most említett perben a kir. Kúria egész más jogesetet bírált el s alperest vétkes késedelem és rosszhiszemű védekezés nem terhelte, sőt az nyert megállapítást, hogy a kereset megindításánál felperes volt késedelemben. Egyébként is a vétkes és rosszhiszemű magatartás által okozott kártételek megtérítésére vonatkozó jogszabályoknak, az itt elbírált jogesetre való alkalmazása, a kialakult gazdasági viszonyoknak jobban megfelel és az élethez közelebb esik. A 140,000 K után a kamatok a kereset felemelése napjálól voltak megítélhetők. = Igen határozott kifejezése annak, hogy a késedelmes pénzadós a kamaton felül egyéb kárért is felelős. A. pénz értékromlására vonatkozólag I. a fenti 93—97., 107—108. sz. határozatokat. 121. Bekebelezésre formailag alkalmas okiratnak a jó erkölcsökbe ütköző felhasználása megállapíthatja a rosszhiszemet a tkvi jogszerzés körül. (Kúria 1923. jún. 22. Rp. V. 4054/1921. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. A per adatainak megfelelően megállapított abból a ténykörülményből, hogy az elsőbbségi engedélyre vonatkozó nyilatkozat elfogadása alkalmával alperesnek tudomása volt arról, hogy az elsőbbségi nyilatkozatot a felperes pénzintézet részéről kiállító egyik cégjegyző, vagyis W. S., a felperesi pénzintézetnek nemcsak vezérigazgatója, de ugyanannak adósa is volt s ekként épen az ő jelzálogos tartozásait érdeklő nyilatkozat kiállításánál részben mint adós, részben mint egyik hitelezőjének — a felperesi pénzintézetnek — egyik képviselője szerepelt egy személyben. Ily körülmények között pedig a forgalmi életben szükséges és az élet felfogása szerint minden rendes embertől megkövetelhető gondosság és jóhiszeműség szemmel tartásával alperesnek fokozott gondossággal kellett volna eljárnia a kérdésben forgó nyilatkozat felhasználásánál, mert habár ez a nyilatkozat formai tekintetben meg is felelt a törvényes kellékeknek, mégis az azt kiállító egyik igazgatósági tagnak fentebb említett kettős "minősége, erkölcsi tilalmat állított az alperes pénzintézet elé arra nézve, hogy az elsőbbségi nyilatkozatot a felperesi pénzintézet előzetes értesítése nélkül felhasználja. Alperes azonban nemcsak azt nem tette, hanem előzőleg —