Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

140 Magánjogi Döntvénytár szabályszerű célja, a zászlóalj tisztjeinek és ezek hozzátartozóinak jutányos közlekedési alkalmasságot nyújtani. A becsatolt alapszabályok 10. §-a értelmében ugyan «a kocsigazdaság tulajdonát képező lovak, kocsik, hámok, istálló-berendezések-, stb. és az esetleges tiszta-nyereség a tisztikar közös tulajdonát képezik, ennélfogva egyes tisztek a zászlóaljtól való elhelyezésök alkalmával azokra semminemű igényt nem támaszthatnak)), az alapszabályok eme rendelkezésének azonban csak az a helyes értelme, hogy a kérdéses felsorolt vagyontárgyakra és tiszta jövedelemre a tisztikar egyes tagjait egyéni tulajdon nem illeti, hanem a ((tiszti lógazd iság)) címe alatt egyesült győri utászzászlóalj mindenkori tisztikarának egyetemét illeti az ezek feletti rendelkezési és tulajdonjog, ekként a tagjaira személye tekintetében folytonos változásnak alávetett s a vagyontárgyak és tiszta jövedelem felett egyéni tulajdonjoggal nem rendelkező tisztek egyeteméből álló tisztikar fogalma maga a jogi személy jogfogalmával ellentétben semmiként sem állván, anyagjogi jogszabálysértéssel állapította azt meg a fellebbezési bíróság, mintha a kérdéses alapszabályi rendelkezésnek az volna a helyes értelme, hogy a kérdéses vagyontárgyak és tiszta jövedelem a tisztikar tagjainak közös tulajdonaként tekintendők; és ebből folyólag téves az a jogkövetkeztetés is, hogy «a győri kir. utászzászlóalj tiszti tógazdaságának)) jogi személyisége ebből az okból nem foroghatna fenn. A célja és vagyontárgyai tekintetében az alapszabályok értelmében tüzetesen meghatározott és az alapszabályok 7. §-a értelmében megfelelő szervezettel is ellátott ennél az egyesülésnél az vizsgálandó, hogy ez az egyesülés az irányadó kormányhalósági szabályok értelmében a közszolgálat valamely ágában alkalmazottak érdekeinek előmozdítását célzó jóléti intézménynek tekinthető-e, melynek működéséből minden politikai cél kirekesztettnek tekinthető, s amelynek létesítéséhez elégséges annak a miniszternek a hozzájárulása és jóváhagyása, aki az illető szolgálati ágnak legfőbb felügyeleti hatósága, az vizsgálandó tehát, hogy az illetékes miniszter a jóléti intézmény szervezetét felölelő alapszabályokat láttamozási és jóváhagyási záradékkal ellátta-e, mert amennyiben ily láttamozási és jóváhagyási záradékkal az alapszabályzat elláttatott volna, ily jóléti intézmény jogi személyiségéhez nem férhet kétség. — — 106. A gazdasági lehetetlenülés, mint a kötelem teljesítése alól mentesítő ok, védekezésképen kifogásul felhozható ugyan, ha az adóstól teljesítés, vagy a nemteljesítés miatt kártérítés követeltetik;