Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

102 Magánjogi Döntvénytár. lan forgalmi árának további emelkedéséhez viszonyítva kívánják megállapíttatni. Ezek szerint az alperes felpereseknek kártérítés fejében 30,000 K-t lenne köteles megfizetni, minthogy azonban a felperesek jogelődje által alperes részére letétbe helyezett 6000 K vételár a letevőnek — kérelméhez képest — visszautaltatott, ezt az alperes javára számítva 24,000 K-t tesz ki az a tőkeösszeg, amelyet az alperes felpereseknek, mint elvont hasznot megtéríteni köteles, a marasztalási tőke összegét tehát ennyiben kellett meghatározni. A kamatok azonban csupán a keresetindítás idejétől kezdődőleg voltak megítélhetők, mert felperesek jogelődje kártérítési igényének érvényesítése körül hosszabb időn át elfogadható ok nélkül késlekedett, ennek következményét tehát viselni ő tartozott. = Ugyanígy fent 62. sz. A kártérítés mértékére irányadó időpontra nézve 1. az ott idézetteken felül Mjogi Dtár XV. 127., XVI. 16. A pénzelértéktelenedés figyelembevételére nézve 1. még fent 59—63. sz. 78. Ha az örökhagyó a végrendelet alkotásakor abban a tévedésben volt, hogy csak egy gyermeke van és utóbb másik gyermeke született: úgy ezzel hatálytalanná válik minden rendelkezés, mely az örökhagyónak ezen tévedésére vezethető vissza; hacsak az ellenérdekű fél nem bizonyítja, hogy az örökhagyó a második gyermek születésének tudatában — a tévedésből alkotott végrendelkezést — ezen új ténykörülmény bekövetkezése dacára is, kifejezetten fenntartotta, vagy fenntartani kívánta. (Kúria 1923. febr. 21. P. I. 3370/1922. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az 1916. október 5-én a hazáért hősi halált halt P. József által Kővágóőrsön 1914. augusztus 1-én alkotott írásbeli végrendeletet egészben hatálytalannak nyilvánítja és lemondja, hogy örökhagyó hagyatékában törvényes öröklésnek van helye és a hagyatéki vagyon a két törvényes kiskorú leszármazót: kiskorú P. Józsefet és kiskorú P. Karolint egymás között egyenlő arányban az alperes (özv. P. Józsefné) utóöröklési jogától mentesen illeti meg. Indokok: A fellebbezési bíróságnak az utóöröklés kérdésében hozott ítéleti döntése ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, mert a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel állapította meg, hogy a végrendeletnek az utóörökös rendelésre vo-