Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

96 Magánjogi Döntvénytár. később beálló megváltozása nem szerepel, hanem csupán a baleset idejében élvezett keresménye és keresőképességének megfogyatkozása vagy teljes elvesztése. Megerősíti az előadottakat az a megfontolás, hogy az ezútlal tárgyalt jogegységi határozat álláspontjával ellenkező döntés, ha kifejezetten csupán a baleseti járadékok felemelésének vagy leszállításának megengedésére szorítkoznék is, alapot nyújtana arra, hogy a bíróság a pénztartozások felemelésének vagy leszállításának jogi lehetőségét analógia útján általánosítsa, vagyis a baleseti járadékokon felül egyéb pénztartozásokra is minden esetben kiterjessze. Ez azonban lényegben egyértelmű volna mindennemű pénztartozás valorizálásával, ami pedig jogi és gazdasági életünkben egykönnyen át sem tekinthető káros bizonytalanságra vezetne. Igaz, hogy a korona vásárlóerejének nagyfokú csökkenése miatt a korábban megítélt baleseti járadék a legtöbb esetben nem felel meg most már rendeltetésének. Minthogy azonban a bíróságnak a fennálló törvényeket kell alkalmaznia, ezek pedig nem nyújtanak módot arra, hogy a baleseti járadékok terén mutatkozó bajok bírói hatáskörben legyenek orvosolhatók, a bíróságnak az orvoslást az államhatalom erre hivatott ágái, vagyis a kormányzat és a törvényhozás részére kell átengednie. Mindezek alapján a kir. Kúria teljes-űlése az 59,200/1912. I. M. számú rendelet 32. §-ának 2. bekezdéséhez képest a jogegységi tanács 24. számú polgári döntvényének hatályon kívül helyezésével a rendelkező rész értelmében határozott. Kelt Budapesten, a kir. Kúriának 1923 június 18. napján tartott polgári teljes-ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúriának 1923 június 26. napján tartott polgári teljes-ülésében. = A 24. sz. polg. jogegys. döntvényt (Mjogi Dtár XIV. 85.) a fenti TÜH. csak formailag helyezi hatályon kívül, érdemben megerősíti. L. a TÜH. bírálatát Mjogi Tára IV. 6. sz. 81. I. L. még a Jogállam 1923 jul. füzetét 184.1. Figyelemreméltó az indoklásnak a ((valorizálásra» vonatkozó utolsó része. 75. /. A házastársak között házasságuknak jogerős bírói ítélettel történt felbontása előtt a női tartásdíj tekintetében létrejött egyességet joghatályában nem fosztja meg az a körülmény, hogy a házasság a nő hibájából annak vétkessé való nyilvánítása mellett bontatott fel. — //. Ha akár a felek vagyoni viszonyaiban, akár pedig az általános gazdasági