Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

90 Magánjogi Döntvénytár. radt, helyesen nem következtethetett arra, hogy a G) alatti aláírására édesanyjukat azon célból vették rá, hogy felperest örökségi igényére kijátsszák és hogy az adásvételi ügylet csak színleges volt. Az alperesek — akik a nem vitás tényállás szerint úgy az apai, mint anyai öröségükről felperes javára az ettől kapott ellenérték fejében már lemondottak — a G) alatti aláírására anyjukat abból a célból vették rá, hogy a felperesnek velük korábban kötött jogügyleten alapuló s az anyai örökségre vonatkozó örökösödési jogát kijátsszák. — — Minthogy pedig az örököstárs jogainak kijátszását célzó vagyonátruházási ügylet a jogaiban sértett fél részéró'I megtámadható akkor is, ha az ügylet megfelelő visszteher mellett és valóban létrejött s így a felperes az ügylet hatálytalanítását jogosan követelhette, a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfeleloleg döntött, midőn a G) alatti szerződést érvénytelennek mondotta ki s ennek folyamányaként az előbbi telekkönyvi állapot helyreállításául az alperesek javára bekebelezett tulajdonjognak törlését rendelte el. Annak a nem vitás ténynek megállapítása mellett pedig, hogy az alperesek anyai örökségükről ellenérték felvétele mellett a felperes javára lemondottak, az anyagi jog megértése nélkül állapíthatta meg azt is, hogy az örökhagyó anya hagyatékában az örökösödés alperesekkel szemben a felperest illeti. = Visszterhes károsító ügylet megtámadása csődön kívül: Mjogi Dtár XI. 1-20., X. 114., 152., IX. 119., 210., VIII. 138., VII. 210. slb. — Örökségét előre átruházó örököstárs kötelezettségének terjedelméről : Mjogi Dtár XI. 215.r VI. 134., V. 69. (P.H.T. 207.), 174., IV. 114. sz. 73. A jászkán statútum szerint a férj a főszerző és a feleség természetben csupán azokat az ingóságokat követelheti, amelyek az ő külön vagyonából természetben megvannak, amennyiben pedig a feleség külön vagyonához tartozó ingóságok a házasság tartamán elidegeníttettek, csupán az ezekért befolyt vételárat igényelheti, mert az elidegenített külön vagyontárgyak helyébe a befolyt vételár lép. Ezzel szemben azonban bizonyítani lehet, hogy a feleség külön vagyonát a házastársak, a férj vagyonával össze nem vegyítve külön kezelték, amely esetben a feleség vagyonából elidegenített ingók vé-