Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)
«2 Magánjogi Döntvénytár. ságnak az az álláspontja, amely szerint a perbevitt jogot, mint visszavásárlási jogot tette bírálat tárgyává. A visszavásárlási jog gyakorlása mellett pedig az átruházó előbbi tulajdonosnak nem az előbbi tulajdonjoga éled fel, hanem annak gyakorlásával az előbbi tulajdonos egy újabb jogot érvényesít, amiből következik, hogy érvényesség szempontjából a visszavásárlási jog kikötése is ugyanazon szabályok alá esik, mint amelyek magára az adásvételi ügyletre fennállanak. Ha tehát az ingatlanra vonatkozó adásvételi ügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges, úgy ez az alaki kellék érvényesség szempontjából a visszavásárlási jog kikötésére is kiterjed. Az 1918. október 15-én hatálybalépett és jelenleg is érvényben álló 4420 1918. M. E. számú kormáhyhalósági rendelet 1. §-a szerint pedig az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. Ennek a rendelkezésnek — amely a szerződés kötését megelőző előzetes megegyezésre is vonatkozik — visszaható ereje van a rendelet életbelépése előtt létrejött jogügyletekre is, amennyiben a rendelet 1. §-ának 1—3. pontjaiban megjelölt kivételes esetek fenn nem forognak. Minthogy pedig nem vitás a felek között az, hogy a felperesek részéről vitatott visszavásárlási jog kikötése okiratba foglalva nem lett és minthogy az idézett rendelet 1. §-ának 1—3. pontjaiban megjelölt ama kivételes esetek, amelyek az említett kikötést az okiratba foglalás kényszere alól mentesítenék, az adott esetben fenn nem forognak, nyilvánvaló, hogy a kereset alapjaként vitatott visszavásárlási jog kikötése okirat hiányában, érvénytelen, amiből következik, hogy a kereset már ez alapon elutasítandó volt. * * = Ugyanígy Kúria P. V. 2693/4921. — A 4420/1918. sz. rendelet alkalmazására nézve 1. Mjogi Dtár XIV. 1., 2., 27., 28., 67., 69:, 71., 72. ; XV. 16., 17., 24.; 1. még a köv. í4. sz. esetet. — A visszavásárlási jómra nézve. I. Mjoei Dtár XIV. 88.; XII. 44. ; IX. 12.; III. 80. ; Dtár IV. f. V. 121.; Dlár III. f. III. 48.; XIV. 70.; Dtár új f. XXVI. 66. 44. >» A Pp. 139. §-a alapján létrejött bírói egyezség pótolja az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez megkívánt okiratot. (Kúria 1922. jan. 24. P. V. 3196/1921. sz.)