Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi boni vénytár. 57. után állott be az alperesnek az a kötelezettsége, hogy a ,Ie nem ját­szott filmszerepek után is kifizesse a felperesnek a kikötött fellépti díjait; még sem sértett a fellebbezési bíróság jogszabályt, amidőn az alperest 4000 K fellépti díj fizetésére kötelezte, mert habár az alperes jogköréhez tartozott is a lejátszandó film kiválasztása, a szük­séges előkészületek megtétele és a filmfelvétel idejének megállapí­tása, mégis tekintettel arra, hogy az alperes a felperes filmművészi tevékenységét egy év tartamára súlyos kötbér terhével kizárólag a maga részére lekötötte, az alperesnek is kötelességében állott a fel­peres jogos érdekeinek biztosítására a filmszerepek lejátszására olyan előkészületeket tenni, amelyeket a lehetőség szerint betartva, a felperesnek alkalmat nyújthatott volna, hogy a vállalt hat filmet lejátszhassa. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság ítéletében nincsenek olyan tények megállapítva, melyekből meg volna állapít­ható, hogy az alperes a szerződés teljesítésére megfelelő előkészü­leteket tett, az alperesnek a 8. sorszámú előkészítő iratában fel­hozott és a felülvizsgálati kérelemben fenntartott tényállításai pedig nem olyan természetűek, amelyek valóság esetén az alperes kése­delmét mentenék, a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, amidőn az ezek bizonyítására ajánlott tanuhallgatást, mint közöm­böseket mellőzte. Minthogy a filmfelvételi munkálatok gondos elő­készítése és foganatba vétele esetén az úgynevezett tanácsköztársa­ságnak 1919. március 21. napján bekövetkezett kitöréséig az al­peresnek módjában állott volna a felperest nem csupán a tényleg lejátszott három filmszerepben, hanem a szerződésileg kikötött hat filmfelvétel közül legalább öt filmszerepben felléptetni; ennélfogva nem sértette a fellebbezési bíróság az anyagi jogot, amidőn az al­perest a felperes javára öt filmszerep után járó 10,000 K tisztelet­díjból még nem fizetett két filmszerep után járó 4000 K fellépési díj fizetésére kötelezte. • = A Ptk. tvjav. szerint minősítve a szerződést: az szolgálati szerződés (1300. §.: «másnak üzlete körében teljesítendő szolgálatok))) akkordbér mellett, melyre áll az 1304. §. szabálya, hogy a munkavállaló javára az elmaradt ered­mény is számít, ha a munkaadó őt kellő munkával el nem látta. — V. ö. Mjogi Dtár IH. 218. «Ha a munkás a szerződésben kikötött idő alatt a munkaadó ren­delkezésére áll s amiatt munkaerejét máshol nem értékesítheti, munkadíjat akkor is követelhet, ha a munkaadó őt nem foglalkoztatja.» 40. Gondatlanság az ügy ellátására kirendelt sze­mély megválasztása és a rá való felügyelet körül. (8k sz. fÜH.)

Next

/
Thumbnails
Contents