Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

56 Magánjogi Döntvénytár. lekötötte, köteles a művész jogos érdekeinek biztosí­tására a filmszerepek lejátszására olyan előkészüle­teket tenni, amelyekkel alkalmat nyújthat a kikö­tött számú filmek lejátszására. (Kúria 4922. jan. 31. P. I. 2710/1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok : A keresethez A) alatt mellékelt levél tartalmával az tűnik ki, hogy a peresfelek 1918. május 31. napján abban állapod­tak meg, hogy a felperes (színész) egy éven belül az alperes film­vállalatnál legalább hat úgynevezett schlager-lilmen fog fellépni, ezért az alperestől minden egyes fellépésért 12000 K tiszteletdíjban részesül, még pedig abban az esetben is, ha az alperes a felperest a kikötött egy éven belül bármely okból fel nem léptetné és a hat filmet le nem játszatná, viszont a felperes szerepenkint 10,000 K kötbér mellett azt a kötelezettséget vállalta, hogy a szerződés tar­tama alatt más filmvállalatnál szerepet nem vállal. Ebből a szerződési megállapodásból az is kitűnik, hogy az alperes a felperes szerepeltetésének idejét és módját, nem külön­ben az eljátszandó darabnak a kiválasztását magának tartotta fenn és a felperes az egy évi időtartam alatt köteles volt az eljátszandó film felvételére az alperes rendelkezésére állani. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróság ítéletét azért támadja meg, hogy a fellebbezési bíróság a peres felek közölt létrejött megállapodást tévesen minősítette szolgálati szerző­désnek és alkalmazta a szolgálati szerződésekre érvényes jogszabá­lyokat, hololt a létrejött szerződés vállalkozási szerződés, mert a felek akarata arra irányult, hogy a felperes az alperes filmvállalatnál egy éven belől fellépésenként 2000 K. díj mellett legalább hat filmszere­pet játsszék le ; nézete szerint téves tehát a fellebbezési bíróságnak az. a jogi álláspontja, hogy nem a filmszerepek vállalását, hanem a szerződési idő tartamát véve alapul, a hat filmszerep lejátszásáért kikötött 12,000 K tiszteletdíjat az egy évi időtartam 12 hónapjára oszlottá fel és a felperes részére az alkalmaztatás tíz hónapja után 10,000 K-át állapított meg, mihez képest az alperest kötelezte az ekként hátrálékként jelentkező 4000 K tiszteletdíjnak fizetésére. Az alperesnek ez a felülvizsgálati panasza alaptalan; mert igaz ugyan, hogy a peres felek között a felperes felléptetésére nem szol­gálati szerződés, hanem vállalkozási szerződés (locatio conductio operis) jött létre, s hogy a felperes részére meghatározott 12,000 K tiszteletdíjnak nincs havi fizetés jellege, úgyszintén, hogy a tisztelet­díjhoz a felperesnek az egy év eltelte előtt csupán a tényleg leját­szott filmszerepek után volt jogszerű igénye és csak az egy év eltelte

Next

/
Thumbnails
Contents