Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

16 Magánjogi Döntvény tát*. kotlott az egész 86,000 korona kifizetéséhez, amire azután az alperes 1920. augusztus 30. napján a 26,000 koronát a bíróság által 946 koronában megállapított letéti költségek levonásával bírói letétbe helyezte, amely összeg ily értelemben a felperes részére kiulalványozlatott. A 26,000 koronára nézve az alperes azért nem tekinthető késedelmesen fizető adósnak : mert anyagi jogszabály, hogy a hitelező a pénztartozásra felajánlott részfizetést nem utasíthatja vissza ; a jelen esetben ezt a felperes jogosan annál kevésbé tehette, mivel őt az alperes a 26,000 koronával a jelen per alapjául szolgáló kereset kézbesítése előtt kínálta meg, a felajánlott összegei a felperes nem is megkéselt fizetés, hanem a részfizetés el nem fogadása miatt utasította vissza, ami a kifejtettek szerint nem lévén jogos, alperes a fizetéssel egyenlő hatállyal letétbe helyezhette az el nem fogadott összegei. Ezek szerint a 26,000 koronára vonatkozó elutasítás tekintetében a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. A többi 1 0.000 korona tekintetében a kereset jogosságának kérdése a beszámíthatóságtól függ. — — * * == l'tk. tvjav. 857. ^. ± mondata, úgy mint váltótörv. (irossclimid (Zsögöd) Fejezetek I. <SU. §. szerint (optk. 1415. nyomán) a hitelező köztörvényi pénzbeli részszolgáltatást sem volna köteles elfogadni. A fenti eset egyébiránt szabatosabban olyan, «amidőn az adós a kevesebbet nem mint részleges, hanem mint összszolgáltatást ajánlja fel-9. (firosschmid id. h. jegyz.) A hitelező nincs elzárva attól, hogy egyik vagy másik egyetemlegesen kötelezett adóstárssal szemben követelését leszállíthassa; ez azonban a többi egyetemlegesen kötelezett adóstársnak egy más közötti viszonyát károsítólag nem érintheti, (Kúria 1921. dec. 6. P. III. 2588/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok : Az egyetemlegesség jogelvéből folyik, hogy a hitelező az egyetemleges adóstársak bármelyikétől az egész követelésének a teljesítését is követelheti, aminek további folyománya az, hogy az egyetemleges adóstársak bármelyikével szemben követelésének érvényesítésétől el is állhat; ha pedig mindezekre jogosítva van, nincs elzárva attól a jogától sem, hogy egyik vagy másik egyetemlegesen kötelezett adóstárssal szemben követelését leszállíthassa; magától értetődő azonban, hogy ebben az esetben az illető adós