Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Mayánjogi Döntvénytár. 39 takarékpénztárnak, melyben a Pesti -Magvai' Kereskedelmi Bank által intézkedésükre átutalt 54,000 korona hátralékos vételárat a végleges szerződés aláírása után az alperes javára írni kérték, de ez sem történt me#, mert — amint az alperes védekezett — őt sem a felperesek, sem pedig az említett takarékpénztár erről nem is értesítették és különben is tagadta, hogy a takarékpénztár felperesek fentemlíteti levelét megkapta volna. Felpereseknek a kérdéses adásvevési szerződés érvényesítésére illetőleg tulajdonjoguk bekebelezésére alkalmas okirat kiállítására irányuló kereseti kérelme szempontjából az a kérdés, hogy a felperesek az 1919. március hó 24-iki alperesi (D) alatti) sürgöny feladása előtti időben követtek-e el mulasztást: teljesen közömbös, meri maga az alperes sem helyezett erre súlyt, ami kitűnik abból, hogy a '2—(5 (és JJ) alattiak szerint felpereseknek utólagos teljesítésre engedett haladékot. Az pedig, liogy felperesek a D) alatti sürgöny vételétől (1919. március 24-től) 1919. augusztus 8-ig, amikor télperesek a máiemlített /•) alatti levelükben a sürgöny tartalmának megfelelően intézkedtek, tényleg késedelmeskedtek: felperesek terhére betudni, az arra az időközre eső ügynevezett proletárdiktatúra miatt, amikor a készpénzátutalások is köztudomás szerint nem voltak eszközölhetők, nem lehet, anjiál kevésbé, mert a 4038/1919. M. E. sz. kormányrendelet 3. §. második bekezdése szerint az említett törvénytelen uralom tartama, illetőleg a bíróságok működése szünetelésének tartama a magánjogi teljesítési határidők folyásába be nem számítható. Ennélfogva a per alapos elbírálása céljából ügydöntő kérdés az. hogy a Balatonfüred és vidéke takarékpénztár megkapta-e felpereseknek F) alatti levelét, valamint a felperesek által vitatott rendeltetésit az átutalt pénzt, vagy sem és előbbi esetben alperes az F) alatti levélben foglalt rendelkezésről, valamint a pénznek a felperesek által vitatott rendeltetés mellett történt tényleges átutalásáról mikor értesült ? U. i. abban az esetben, ha alperes még az 1919. aug. 15-iki 8. • . alatt csatolt levelének kelte előtt tudomást szerzett arról, hogy az ő távirati rendelkezésének megfelelően — felperesek a hátralékos vételárat tényleg átutaltatták és a íentebbieknek megfelelően az alperesek rendelkezésére bocsátották, úgy az 1919. augusztus 15-iki levelében foglalt elállási nyilatkozata jogi hatállyal nem bírhat, ellenkező esetben azonban már hatályosnak tekintendő. Mert az eladó nem hagyható bizonytalanságban abban a tekintetben, hogy a vevők mikor fizetik meg a vételárat. Ali ez a jogszabály különösen abban az esetben, amelyben a vételár kifizetésére