Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 37 fellebbezési bíróság, hogy az átruházó felet s a szerződést jóváhagy*') ánaszéket az a feltevés vezette az A) alatti adásvételi szerződés kiállításánál, hogy a kiskorú alperesnek haszonélvezetre jogosított atyja már meghalt, s így a javára bekebelezett haszonélvezeti jog megszűnt és hogy ez a feltevés az ügylet lényeges feltétele volt, Abból pedig, hogy a felperesek tudták, hogy az ingatlanon terhek vannak, különösen a telekkönyv betekintéséből tudniok kellett, hogy az ingatlanra a kiskorú alperes atyja javára a holtigtartó haszonélvezeti jog van bekebelezne ; nemkülönben abból, hogy a felperesek a kiskorú alperessel ugyanazon városban egymás közelében laktak, s így annak a körülményeit ismerhették, s az árvaszéki iratok tartalmáról is tudomást szerezhetlek: a fellebbezési bíróság nem nyilvánvalóság helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg, hogy a felperesek tudhatták, hogy az eladás abban a feltevésben történt, hogy a kiskorú alperes atyja meghalt. Ennek a tudomásnak megállapításánál iratellenességet a kir. Kúria nem észlelt. A megállapított tényállás szerint a kiskorú alperesnek az atyja J920. aug. ÍJ. napján a hadifogságból visszatérvén, nyilvánvaló, hogy a peres felek között létrejött jogügylet lényegére vonatkozó felte\és tévedésen alapult, ez pedig a vételi ügylet hatálytalanításának jogszerű alapját képezi. Következéskép megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróság jogi döntése és így alaptalan á felpereseknek az anyagi jogszabály megsértésére alapított panasza. * * = Valójában nem feltételezésről van szó ebben az esetben, hanem lényeges tévedésről az ügylet tartalmában (ptk. tvjav. 77b\ §.). A tévedés felismerhetőségéről, mint a megtámadás feltételéről I. Mjogi Diár XIII. 32. és az ott idézetteket. — Meghiúsult feltételezésről I. fent IS. és 19. sz. és Mjogi Dtár XIV. 2-2., 23,, 57. sz. 26. Az eladó nem hagyható bizonytalanságban abban a tekintetben, hogy a vevők mikor fizetik meg a vételárat. Áll ez a jogszabály különösen abban az esetben, amelyben a vételár kifizetésére eredetileg kitűzött haláridő lejárta után az eladó a fizetést már sürgette is, az utólagos teljesítésre haladékot engedett a vevőknek. A haladék lejártával a késedelmes felek annál kevésbé teljesíthettek, mert mint a közelmult és jelenlegi időben is a pénznek elértéktelene-