Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. váltótőkét és ennek 1921. évi szeptember hó27. napjától járó 5% kamatát meghaladó marasztaló részében hatályon kívül helyezi és Üti újított perben felmerült összes költséget a felek közt megszünteti. indokok: Az adós az engedményezővel való jogviszonyából eredő kifogásait az engedményessel szemben is ellenvetheti, ha e kifogásoknak alapja már akkor fennállott, amikor az adós az engedményezésről értesült, Ebből a jogszabályból következik, hogy az adós az engedményező ellen fennálló követelését, amely az engedményezővel való jogviszonyából ered, az engedményessel szemben beszámíthatja, ha a beszámítani kívánt követelés jogalapja az engedményezésről történt értesítés előtt keletkezett. Ilykép tehát a visszterhes szerződés esetében a pénztartozással adós szerződő fél a másik félnek a szerződés nem teljesítéséből vagy nem kellő teljesítéséből keletkezett pénzbeli tartozását ennek a félnek az engedményesével szemben is jogosult beszámítani. Az a körülmény, hogy az engedményes nem vállalta magára engedményezőjének az engedményezett adóssal szemben fennálló szolgáltatási kötelezettségét, a beszámításnak nem jogi akadálya, mivel az engedményezett követelés tekintetében az engedményesnek nem lehet több joga, mint amennyi az engedményezőt illette az adóssal szemben. = Mjogi Dtár XI. 80., 104., 188., 222. 16. Az 1912: LXIII. t.-c. alapján kibocsátott minisztériumi rendeletek közül csakis azokat kell az állam hivatalos lapjában való közzétételen fölül még minden községben, amelyre a tett intézkedések hatálya kiterjed, az ott szokásos módon is közzétenni, amely rendeletek nem általános érvényű, hanem csakis helyi vonatkozású rendelkezéseket tartalmaznak;'míg az egész országra egyaránt kiterjedő hatállyal kibocsátott rendeletek kötelező erejére nézve az állam hivatalos lapjában való közzététel elegendő. (Kúria 4921. okt. 19. P. V. 959/1921. sz.) A kir. Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogot sértett akkor, amikor az ingatlant 2*