Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 17 sik házastárs is úgy rendelkezett, ahogyan azt a közös végrendelet tartalmazza. Erre abból sem lehet következtetni, hogy a házastársak kölcsönösen haszonélvezeti jogot biztosítottak egymásnak hagyatékukra ; mert ebből még nem következik az, hogy mindegyik házastárs esak ezért hagyta a maga vagyoni illetőségét a saját rokonainak. Nincs tehát a közös végrendeletben egymástól függő viszonos (korrespektiv) intézkedés. Ebből következik, hogy Sz. Józsefné a saját vagyoni illetősége telelt a közös >é^rendeletlől eltérőlea szabadon rendelkezhetett. -r * = A t'tk. tvjav. 17(il. 2. bek. helyes értelmezése is ide vezetne. Közös végrendelet korrespektiv intézkedéseinek visszavonásáról 1. Mjogi Dláf XII. 168., XI. 36., 88., X. 169., IX. 301., P. H. T. 287—-289. sz. 14. Ha valaki más helyett fizet kamatokat, megtérítési követelése az adóssal szemben nem énül el a kamatokra nézve megszabott rövidebb idő alatt. (Kúria 1921. szept, 22. P. IV. 1535/1921. sz.) Akir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét, amely szerint az alperes 2822 K 41 f tőkén és ennek kamatán felöl még további 3662 K 59 f tőkének és kamatának, valamint az elsőbírósági és fellebbezési költségnek megfizetésére köteleztetett, az alperes felülvizsgálati kérelme folytán feloldja, s a fellebbezési bíróságot arra utasítja, hogy a tényállásnak az alább megjelölt irányban való megállapítása után hozzon a feloldott rész tekintetében a kifejlendőknek megfelelő új határozatot. . . . Indokok : Alperesnek a követelés egy részének elé\ ülésére fektetett panasza alaptalan, mert a felperes követelésének a jogi alapját az alperes helyett teljesített fizetés képezi, ebből folyólag a felperesnek az alperes irányában önálló követelési joga támadt, amelyet a felperes az alperes ellen a köztük fennálló jogviszony alapján a saját jogán közvetlenül érvényesíthet még akkor is, ha mint a fennforgó esetben a felperes áltai teljesített íizetés az alperest terhelő kamattartozáskiegyenlítésére szolgált, amiből okszerüleg következik, hogy az alperes a felperes által helyette a tényállás szerint a lejáratkor kifizetett kamatok címén igényelt követeléssel szemben a kamatok egy részének elévülésével sikerrel nem védekezhetik. Magánjogi Dómvénytár. XV. 2