Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár, mély javára kikőlőll dologi váromány az eredetileg szerződő felek úttal alább már meg nem szüntethető, ha a várományos már életben van. habár a várómányi esel még be sem álloti. (Kúria 1921. oki. 5. Pk. V. 3846/1921. sz.) A kii-. Kúria: A másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: A f>03/l897. sz. alatt kelt közjegyzői okiratban S. Gyula a 1—i sz. telekkönyvi betétekben felvett ingatlanokból őt illető birtokjutalék tulajdonjogát ajándék jogcímén átruházta nejére, szül. V. Juliannára s ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötötte, hogy neje ezen átruházott ingatlanokat nem lesz jogosított sem eladni, sem megteYhelni, s neje halála után azok a tőle (átruházótól) származott gyermekekre fognak örökséiíképen átszállani. Ennek a szerződésnek az alapján a tulajdonjog bekebelezésével együtt az elidegenítési és terhelési tilalom, nemkülönben a S. Gyulától származott gyermekek öröklési joga az átruházás tárgyát képező ingatlanokra feljegyeztetett. A szerződésből kitűnőleg, de magának V. Juliannának a másodbírósági végzés ellen beadott felfolyamodása szerint is. a/ átruházó S. Gyula, a tőle származó gyermekek öröklési jogának biztosítása végett kötötte ki az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzését; vagyis az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és az átruházó gyermekeinek az ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítására jegyeztetett be a telekkönyvbe, s ekként fennforognak azok a kellékek, amelyek mellett a kir. Kúria 74. sz. teljes-ülési határozata szerint az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzésének helye van. Minthogy pedig az ily módon történt feljegyzésnek az a eélja, hogy annak harmadik személyekkel szemben is hatály (dologii luztosíttassék és a bejegyzés által ezek a harmadik személyek már telekkönyvi jogot szereztek: nyilvánvaló, hogy az ekként feljegy zelt elidegenítési és terhelési tilalom a telekkönyvi tulajdonos egyoldalú kérelmére és a feljegyzés által jogaikra nézve biztosítottak beleegyezése nélkül perenkívül nem törölhető. Nem változtat ezen, hogy a korábbi telekkönyvi tulajdonos, vagyis átruház*') S. Gyula a törlésbe beleegyezett, mert az elidegenítési és terhelési tilalomnak a S. Gyulától származott gyermekek öröklési igényének biztosítása végett történt feljegyzésével az átruházó S. Gyula elveszítette azt a jogot, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom •kitörlése az ő beleegyezésétől tétessék függővé.