Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 1 1 eredményeként a szerződés kötelező jogi hatályának elbírálása a törvény gyakorlati alkalmazására hivatott bíróság hatáskörébe tartozik és hogy másfelől az állandó bírói gyakorlat szerint a gyámhatóságnak az 1877: XX. t.-c. 113. §-ában szabályozott jóváhagyása nem zárja ki a jóváhagyó jogügylet jogi tartalmának és magáujogi hatályának bírói megvizsgálását s így az érdekelt jeleknek a gyámügyi törvényben és épen a kötelező jóváhagyás kikérésének tüzetesen felsorolt eseteivel kapcsolatosan és kifejezetten biztosított megtámadási jogát sem. Ezekhez képest a bíróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést is, hogy a kiskorú nevében kötött ügyletnél megfelelő-e a visszteher, illetve, hogy a kiskorú szolgáltatásával szemben az ellenszolgáltatás megfelelő-e és hogy em forog-e fenn annak az esete, hogy a kiskorú, illetve kép\ 'ője vagy gyámja részben vagy egészben visszteher nélkü szolgáltatott vagy mondott le valamely jogáról ? Alapos tehát a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabály megsértésével utasította el keresetével. Minthogy a fellebbezési bíróság az ügy érdemében lényegileg nem döntött: az ítéletben az elsőbíróság ítéletéből elfogadotttényállás pedig, miután ez nem nyugszik a felek által felajánlott bizonyítékok és tények tüzetes mérlegelésén, nem alkalmas az ügynek e helyen való érdemi elbírálására, ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni s a rendelkező rész szerint kellett határozni annak a kijelentésével, hogy azon kérdés eldöntésénél, vájjon a kiskorú szolgáltatása és az ellenszolgáltatás között van-e és milyen aránytalanság, nemcsak a közvetlenül szolgáltatott anyagi érték, hanem minden más érték és olyan érdek is mérlegelendő, amelyet a szerződő felek a szerződéskötéskor figyelembe vehető. = Ugyanígy elvileg Mjogi Dtár XÍI. 201., XI. 408.. X. W%, II. i£7. (elleni. Mjogi Dtár IX. 50., III. 66.) A végrendeletnek az eseti gondnok által a végrendeleti clausula cassaloria ellenére történt megtámadása az ingyenes joglemondással egyértelmű, mely a gondnokoltra nem járhat jogvesztéssel. (Kúria 1921 szept. 20. P. I. 854/1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja stb. indokok : A fellebbezési bíróság a R. Simon örökhagyó által