Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

k—i 592. sz. tkvi betétben felvett 144., 145. hr. sz. 201 G-öl kiterjedésű házas belsőség szállott örökségkép s hagyatékátadó végzés alapján ezeknek az ingatlanoknak tulajdonjoga fele-felerészben a peres felek javára be is kebeleztetett. Az alperes nag\korúsílása után az alperes és az akkor még kiskorú felperes gyámja közölt 1918. május 19. napján csereszerződés jött létre, amely szerint a szerződő felek az említeti leiekkönyvi betétekben felvett jutalékukat kölcsönösen átruházzák egymásra úgy, hogy ;i k—i 592. sz. tkvi betétben felvett 144., 145. hr. sz. 207 U-öl kiterjedésű házas belsőség kizárólag az alperesé, a k—i 484. sz. tkvi betétben felvett 234. hr. számú 56 LJ-öl kiterjedésű házas belsőség pedig kizárólag a felperesé lett. Ezt a csereszerződést a gyámhatóság 1919. aug. 30* napján 9959/1919. sz. a. hozott határozatával az akkor még kiskorú felperes érdekében jóváhagyta s az telekkönyvileg is foganatba ment. Az időközben férjhezmenetele által teljeskonhá vált felperes a csereszerződés érvénytelenítése és az előbbi állapot helyreállítása iránt indította keresetét azon az alapon, mert gyámja összejátszva az alperessel és a gyámhatóságot félrevezetve őt megkárosították, mivel a cserébe kapott jutalék a csere idejében csak 4000 K-t, míg az ő cserébe adott jutaléka 14,000 K-t ért, azoknak jelenlegi értéke pedig 10,000 K, illetve 35,000 K. A fellebbezési bíróság a felperest keresetével elutasította, inert szerinte az 1877: XX. t.-c. 113. §-ának utolsó bekezdésében felsorolt eset fenn nem forog, mivel az örökség célszerű megosztása által felperes, mint kiskorú, nem köteleztetett vissztelx i nélkül és az id. t.-c. 191. $-ának utolsó bekezdése éneimében hasonló esetben a gyámhatóságnak jegerŐrc emelkedett s itt megtámadott határozata ellen fellépni nem lehet. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. Ugyanis a jelen esetben nem a gyámhatóság határozata támadtatik meg, hanem arról van szó, hogy a kiskorú felperes nevében a gyám által kötött s a gyámhatóság által jóváhagyott csereszerződést a teljeskorúvá váll felperes azon az alapon, hogy azt gyámja a másik szerződő fellel összejátszva és a gyámhatóságot félrevezetve az általa adott értéknek meg nem felelő, arám lalanul kisebb ellenérték mellett, tehát megkárosításával kötötte meg, megtámadhatja-e vagy sem ? E részben az az irányadó, hogy egyfelől a magánjogi törvények hatálya alá eső vagyonjogi érdekű jogügyletek és illetve szerződések jogi tartalmának megállapítása, illetve az ily szerződésekből folyólag a szerződő felekre háruló jogoknak és kötelezettségeknek, ezek kölcsönös jogi hatásának az anyagi magánjog szabályai szerint való meghatározása és mérlegelése s ennek