Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

xiv Tartalommutató. Lip 122. Ha az adott esetben az ingatlant terhelő zálogjogos Követelé­sekre és özvegyi haszonélvezeti jogra vonatkozó megállapodás a szerződésnek lényegbe vágó feltételéül tekintendő: az ezekre vonatkozó megállapodás hiányában az adásvételi szerződés érvénytelen „ .._ __ — — ~ — — — — —180 Ingatlan adásvétel alakszerűsége. 93. Az 1918. évi 4420. M. E. sz. rendelet általában ingatlanokról intézkedvén, hatálya a belsőségi ingatlanra is kiterjed ~ — 142 24. II. Az adásvételi jogügyletről felvett okiratnak csak az az ok­irat tekinthető, s a jogügylet írásba foglaltnak csak akkor vehető, ha az irat az összes felek, illetőleg meghatalmazott­jaik névaláírásával van ellátva és az ügyletet kőtő feleknek az ügyletre vonatkozó akaratnyilvánítását magában foglalja. — III. Csupán foglalóra vonatkozó okirat, magára a foglalótól különben is független szerződésre vonatkozó okirattal a meg­kívánt alakiságok szempontjából egyenlő hatályúnak nem te­kinthető és ez okirat alakiságát nem pótolhatja .„ _ 33 17.1. A 4420/1918. M. E. sz. rendeletnek arra vonatkozó rendel­kezése, hogy az ingatlan elidegenítése érvényességéhez az ügy­letnek okiratba foglalása szükséges, kivételes intézkedés lévén, azt kiterjesztőleg értelmezni és alkalmazni nem lehet. Ellen­kező rendelkezés hiányában tehát érvényes lehet az olyan adás­vételi jogügylet is, amelyre vonatkozó okiratot a felek nem egy helyen, hanem két, de mindenben teljesen egyező példány­ban olyan módon állítottak ki, illetve írtak alá, hogy az egyik, a vevőnek átadott példányt csak az eladó, a másikat, az el­adónak átadott példányt csak a vevő írta alá _.. .... .„ 21 L. még a Jogszabályok c. a. a 16. sz. és a Visszavásárlási jog c. a. a 43., 87. és 119. sz. esetet is. 9.1. Az adásvételi jogügylet írásba foglaltnak akkor tekintendő, ha az arra vonatkozó okiratot mindkét szerződő fél aláírja, avagy ha a két azonos tartalmú okiratnak a vevő részére jutott példányát az eladó, az eladó részére jutott példányát pedig a vevő írja alá. Ha az egyik okiratban a másiknak tel­jes tartalmára történik hivatkozás, az előbbit úgy kell tekin­teni, mintha abban a másik okirat tartalma ismételve volna llti 92.1. A jogügylet okiratba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha a megfelelő és kölcsönös jognyilatkozatokat magában foglaló okiratot a szerződő felek aláírják, illetve a mindenben egyezően két példányban kiállított okiratnak a szerző félnek átadott példányát az átruházó fél és az átruházó félnek átadott pél­dányt a szerző fél a maga idejében névaláírásával ellátja. — II. Ha az okiratot csak az eladó írja alá és a vevőnek átadja vagy elküldi, úgy az eladási ajánlat ugyan érvényesen jött létre, magának a jogügyletnek az érvényes létrejötte azonban attól függ, hogy a vevő az ajánlatot megfelelő időben és mó­don, ellenkező kikötés hiányában tehát a jelenlevők között az ajánlattételkor, távollevők között pedig a válaszadásra szük­séges idő alatt elfogadja és elfogadási nyilatkozatát aláírja.... 121.1. Az adásvételi ügyletet kötő felek akaratmegegyezését- két, 139 tartalmilag egymást fedő és kölcsönösen csak az egyik fél által aláírt okirat is igazolhatja™ .... .... _ 179

Next

/
Thumbnails
Contents