Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. L0» — V. ö. a fenti 73. sz. esettel. — Törvényhatósái; felelősségéről I. még Mjogi Dtár XII. 30., 103., 181. 74. A vételi jognak (optio) abból a jogi természetéből, hogy az lényegileg eladási ajánlat és hogy a vételár bizonyos időpontig előre meg van határozva, következik az az okszerű előfeltétel, hogy mindkét félnek lekötelezése attól van függővé téve, hogy az előre meghatározott időtartamon belül a kialkudott érdekkiegyenlítés ugyanaz maradjon. (Kúria 1922. máj. 19. P. III. 5021. sz.) A kir. Kúria: A nem vitás tényállás szerint felperes az 1915. augusztus 20-án létrejött A) alatti bérleti szerződés szerint alperestől a szerződésben körülírt házastelkét az 1915. november 1-től 1925. november l-ig terjedő tíz évre bérbevette, amely szerződés 10. pontja szerint alperes a bérelt ingatlanra vonatkozóan felperes részére a vételi jogot (optio) oly módon biztosította, hogy a felperes a bérelt ingatlan tulajdonát az említett pontban körülírt feltételek mellett 208,240 K vételár lefizetése mellett a bérlet tartama alatt bármikor megszerezheti. Felperes a vételi jogot 1920. február elején gyakorolta s a szerződésben meghatározott vételárt az alperesnek az ingatlan átengedése ellenében felajánlotta. Alperes a kereset elutasítását kérte azon az alapon, hogy a bérleti szerződés megkötése óta eltelt hosszabb idő alatt beállott a szerződéskötésekor a felek által előre nem láthatott rendkívüli viszonyok nevezetesen a világháború elvesztése és a forradalmak következtében pénzünk oly nagymérvű értékcsökkenést szenvedett s másrészről az ingatlanok értéke oly nagy fokban emelkedett, hogy a szerződés teljesítése most már az alperes vagyoni romlását idézné elő. Állította alperes, hogy a per tárgyát tevő ingatlan az A) alatti szerződésben meghatározott vételárat többszörösen meghaladó forgalmi értékkel bír jelenleg. Az alsóbíróságok a felperest keresetével az alperes védekezése alapján elutasították. A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság ítéleti döntésével megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogy a hitelező az adóstól az érvényesség tekintetében meg nem támadott szerződésben kikötött szolgáltatást követelheti s az adós a szolgáltatásért egész vagyonával felelős.