Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

98 Magánjogi Döntvénytár. az özvegyi jog megszüntetését eredményező kereset beadásától kezdve hiányzik, s ennek jogkövetkezményeként az ilyen, az özvegyi jogra érdemetlen özvegy a kereset beadása napjától beszedett jövedelmeket kiadni tartozik. (Kúria 1922. jan. 17. P. I. 2897/1921. sz.) * * = L. Mjog Tára HL 67. sz. és a hozzáírt jegyzetet. Épen ellenkezően P. I. 112/1919. Mjogi Dtár XIII, 70.j. Nézetem szerint a Kúria eddigi gyakorlata felelt meg jobban a jogrendszerbeli kívánalmaknak. A jóhiszemű birtokos felelősségével való párhuzambaállítás nem áll meg; mert az érdemetlen nő «jóhiszeműnek» a perindítás előtt sem tekinthető és így következe'esen a hasznokat még visszafelé a perindítás előtti időre is kiadni volna köteles. A Kúria határozata csak a ptk. tvjav. 1514. §. elvével volna indokolható : hogy t. i. a perindítástól fogva az özvegynek «számolnia kellett» a jogalap megszűrni el. Eddig azonban úgy tudtuk, hogy érdemetlenség címén az özvegyi jog nem ipso jure szűnik meg, hanem az csak jogalap a pro futuro megszüntetésre, amit ennek az ú. n. «érdemetlenségnek» illiquid jellege is indokol. Természetesen a fenti határozat, ha joggyakorlattá válnék is, nem érintheti a Kúria szilárd joggyakorlatát abban a kérdésben, hogy az özvegyi jog korlátozása esetében az özvegyet a hasznok mindaddig teljes mértékben megilletik, amíg a korlátozást kimondó bírói ítélet jogerőre nem emelkedett (pl. Mjogi Dtár XII. 184.). Az ítélet ez esetben konstitutív "hatályú, a korlátozás csak az ítélettel áll be. 67. Az elveszett letéttárgy, értékének megtérítésében késedelmes letéteményes a tárgynak a per során foganatosított becsű idejében megnövekedett értékét köteles megtéríteni. (Kúria 1922. márc. 24. P. VI. 5050,1921. sz.) A kir. Kúria: A felperesek felülvizsgálati kérelmének helyt ad, ennek következtében a fellebbezési bíróság ítéletének e felülvizsgálati kérelemmel megtámadott azt a részét, amely szerint felperesek kereseti követelésüknek a fellebbezési bíróság által megítélt 25,0(W) K résztőkét és kamatait meghaladó további 122,100 K résztőke s ennek kamatai megfizetésére irányuló többletével elutasíttattak, az említett ítéletnek a perbeli költségekről rendelkező részével együtt feloldja s a fellebbezési bíróságot további eljárásra és arra utasítja, hogy a tényállásnak minden irányban szabályszerűen leendő megállapítása mellett hozzon az ügynek a jelen feloldás által érintett részében új határozatot, amely terjed-