Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 95 (Kúria 1922. máj. 2. P. I. 5292/1924. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet és a felperesek csatlakozási kérelmét elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében az van megállapítva, hogy az örökhagyó L. István a megtámadott közvégrendelet alkotása alkalmával a közjegyzői okiratban foglalt végrendeletnek felolvasása után, a közjegyző előtt a végrendeleti tanuk együttes jelenlétében kijelentelte, hogy az okirat az Ő végrendeletét tartalmazza, ezután az okirat aláírását megkezdette, az okiratra sajálkezűleg azonban nevének csak «Lipt)) részét írta alá, de magát az aláírást reátámadt erős fejfájás miatt be nem fejezte ; azt, hogy mindez így történt, a kir. közjegyző és a végrendeleti tanuk az aláírást követően tanúsították. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróság ítéletét az anyagi jog megsértése miatt és azért támadta meg, hogy a fellebbezési bíróságnak ténybeli következtetései helytelennek és az iratok tartalmával is ellenlétben állanak. Abból, hogy a végrendelkező a végrendeletet a záradékban _ foglalt okból alá nem írhatta, a fellebbezési bíróság tévesen vonta ugyan le azt a következtetést, hogy a végrendelkező az egész ügymenet alatt nem volt eszméletnél, mert a meg nem támadóit tényállás szerint az aláírás befejezését gátló fejfájás' az aláírás közben lepte meg a végrendelkezőt, ebből pedig okszerűen nem vonható következtetés arra, hogy a végrendelkező az egész ügymenet alatt cselekvőképtelen volt. Abból a tényből továbbá, hogy az örökhagyó a végrendelet alkotásának napjától az 1920. okt. 14. napján bekövetkezett haláláig a szabályszerű aláírás hiányát nem pótolta, egyéb támogató adat hiányában szintén nem vonható következtetés arra nézve, hogy a végrendelkező jogérvényes végrendeletet hátrahagyni nem is kivánt. Az alperes felülvizsgálati kérelme tehát az említett két következtetés helytelenségét panaszló részében alapos, de még sem sértett a fellebbezési bíróság jogszabályt, amidőn a közokiratba foglalt végrendeletei a végrendelkező aláírásának a hiánya miatt érvénytelennek nyilvánította ; mert, amint ezt a fellebbezési bíróság is helyesen kifejtette, a közjegyző által felvett végrendeletnek az J874: XXXV. t.-c. 82. §-a értelmében a közjegyzői okiratokra megszabott kellékeket is magában kell foglalnia. Ezek közé tartozik a 79. §. g) pontja szerint az a) és b) pontokban említett személyeknek, közöttük a feleknek aláírása, ha pedig valamely fél írni nem tud, vagy esetleg írni nem képes, ez a 80. §. szerint az okiratban az akadályozó körülmény felemlítése mellett megjegyzendő, egyszersmind a fél az okiratot két tanú előtt saját