Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. S7 ugyanilyen fenyegetéseket hallattak, vállalták a direktóriumi tagok, közttik az alperesek is, a hadisarcnak a lakosságra való elosztását s a községet körzetekre beosztva, maguk s kiküldöttjeik szedték be a sarcot a község polgáraitól. A kihallgatott tanuk vallomásában nincs adat arra, hogy az alperesek ez alkalommal parancsolólag, követelőleg léptek volna fel a község lakosságával s így a felperessel szemben. Mindezekből a tényekből helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy a terror hatása alatt állott alperesek kényszerhelyzetben s a nagyobb baj és veszedelem elhárítása végett jártak el a hadisarc beszedésénél, s ennek folytán az ebbeli ténykedésük — jelesül a hadisarcnak az egyes lakosok között való felosztása is — indítványozó vagy kezdeményező tevékenységnek nem minősíthető; s hogy a sarc beszedésekor az alperesek nem fenyegetésként, hanem csupán figyelmeztetésül közölték az érdekeltekkel azokat a következményeket, amelyekkel — a vörös parancsnok kijelentése szerint — a hadisarc beszolgáltatásának a megtagadása járhat. P. és V. vallomásából az tűnik ki, hogy a vörösök parancsnoka az ellenforradalom leverésének a napján, a sarc kivetése alkalmával s azzal kapcsolatban adta ki azt a parancsot is, hogy a vörös katonák részére marhát kell vágatni. A felperes 2% éves üszőjének az igénybevétele tehát — jogi elbírálás szempontjából — a hadisarc kivetésével azonos tekintet alá esik. Minthogy ezek szerint az alperesek az állatok igénybevételénél a felperes kárára különlegesen nem ténykedtek, s a hadisarc beszedésénél, mint a munkástanács, illetve a helyi direktórium tagjai kényszerhelyzetben, terror hatása alatt s nem azzal a szándékkal vettek részt, hogy a felperesnek jogtalan vagyoni hátrányt szerezzenek, helyes és az anyagi jognak megfelelő a fellebbezési bíróság ama jogi döntése, hogy a felperesre háramlott kárért az. alperesek vagyonjogi felelősséggel nem terhelhetők. = Ptk. tvjav. 1401. §.: jogellenes, de nem «vétkes« cselekmény. 59. A férj neje gyógyításának költségeit nejének beleegyezésén kívül a pénzhozomány tőkéjébe csak annyiban számíthatja be, amennyiben kimutatja, hogy az említett költség a férj vagyonának, keresményének