Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

7-2 Magánjogi Döntvenglár. is fennforogjon, az ügyletkötés céljának és az ügyletkötési akaratnak — tehát az ügylet úgy gazdasági, mint jogi, egymást kölcsönösen feltételezett, tényezőjének — elháríthatatlan, a feleken kívül álló viszonyokból bekövetkezett meghiúsulása folytán tehát a vevő nem lehet jogosult a teljesítést követelni, mert ez már a joggal való visszaélés tekintete alá esnék, amit pedig bírói oltalomban részesíteni nem lehet. Ezekhez képest, ügy tekintettel arra, hogy a fennforgó esetben az ügyletkötés és a lehető teljesítés időpontjai között lefolyt időben a pénz értéke köztudomás szerint nagyon érzékenven csökkent és az ingatlanok, főleg pedig, már a fennforgó lakásínségnél fogva is, a házak (tehát a jelenlegi vétel tárgya) forgalmi árában igen nagy eltolódások álltak be: az alperes jogszerűen hivatkozhatott a teljesítés gazdasági leheletlenülésére, miért is a fellebbezési bíróság jogszabály sértett, amidőn alperest a teljesítésre kötelezte, miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, felperest keresetével elutasítani kellett. * * = L. Mjog Tára III. 59. sz. és hozzá Staud Lajos fejtegetését ugyanott. További logikus lépés abban a gondolatsorban, amellyel a Kúria :<gazdasági lehetetlenülés)) címén a pénzelértéktelenedés következményeit az ügyleti forgalomra" nézve levonja. Eleinte csak oly szolgáltatás alól mentesített e címen a Kúria, amelyet a kötelezettnek még csak meg kellett szerezni, vagy elő kellett állítani. (Szállítási és vállalkozási szerződések: Hitelj. Dtár VIII. 163., 173.. 185.; IX. 135., 13(1, 192., 193., 207., 208.; X. Kii., 1(52., US, 111., 110. stb. Mjogi Dtár X. 10, 155.; XI. 96., 97.; XII. 10., 125., 120., 119.; XIII. 5.; 1. a köv. 49. sz. határozatot is.) Következett e gyakorlat kiterjesztése az ingatlan-opcióra (Mjogi Dtár XIV. 4-0., XV. 1.); most pedig az egyszerű ingatlaneladásra, az eladó mentesítése végeit. A gazdasági leheletlenülés formulája eleinte az adós vagyoni romlását hangoztatta feltételként; az opciós gyakorlat már elejti az adós vagyoni romlását s elegendőnek tartja a lehetetlenüléshez, ha a szolgáltatás értéke és a viszonérték közt feltűnő és a forgalmi tisztességgel és méltányossággal össze nem egyeztethető aránytalanság van. A fenti határozat pedig egyenesen a synallasmatikus szerződés gazdasági egyensúlyának felborulását állítja oda az adós mentesítésének okául (I. erről Szladits Jogt. Közi. 1921. 11. sz.) V. ö. Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán: «A pénzérték változásának fig\elembevétele amagyar jogalkotásban)/M. Jogi Szemle 1922. I—III. f. 4Í). A károsodással fenyegetett fél a károsodását jogvesztés terhével elhárítani köteles. (Kúria 1922. jan. 24. P. II. 3725 1921. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja; felperest keresetével elutasítja.