Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. lalkoznak. Felperesek arról, hogy az A) alatli okiratban részükre biztosított joggal élni kívánnak, az alperest a 2'/. alatt csalóit levéllel az 1920. március 3. napján értesítették, a majd a 3"/. a. levéllel 1920. április 10. napján felhívták az alperesi, hogy a vételi szerződés megkötése céljából az általuk megbízott kir. közjegyzőnél jelenjen meg. Alperes azonban mindkét levelet válasz nélkül hagyta s a vételi szerződés megkötésére kitűzött határnapon meg sem jelent. Felperesek vételárként 79,689 kor. 20 f-t bírói letétbe helyeztek. A fellebbezési bíróság a felek egyező előadása alapján tényként megállapította azt is, hogy az ingatlan mai értéke 2.000,000 korona. A fellebbezési bíróság a felpereseknek a szerződés teljesítésére, az ingatlan tulajdonjogának megítélésére irányuló keresetét megítélhetőnek nem találta, mert a peres felek a felperesek vételi jogát biztosító jogügyletet az 1910. évben, jóval a háború kitörése előtt rendes forgalmi és gazdasági viszonyok között kötötték, tehát olyan időben, amikor okszerűen hihették, hogy a vételi log gyakorlására kikötött időben a megállapított vételár az ing-atlan rendes forgalmi értékének legalább is megközelítőleg meg jog felelni. A közbejött háború és az azt követő események azonban a gazdasági viszonyokban olyan mélyreható változásokat okoztak, amiket a szerződő felek előre nem láttak, de előre nem is láthattak, s amiknek következtében a pénzvásárlóképessége rendkívül csökkent, az ingatlanok értéke pedig rendkívül felszökött, úgy hogy a vételi jog gyakorlására meghatározott időben a lekötött ingatlannak koronákban meghatározott értéke az ügylet kötésekor megállapított vételárat sokszorosan meghaladja, aminek következtében a szerződés teljesítése a felperesekre nézve aránytalanul nagy vagyoni előnnyel, az alperesre nézve pedig aránytalanul nagy vagyoni hátránnyal, esetleg vagyoni romlásával járna. Ennek a szerződésnek teljesítésére tehát az alperes most már nem kötelezhető. Nyilvánvaló, hogy a szerződő felek a szerződést abban a feltevésben kötötték, hogy a vételi jog gyakorlására kikötött időben a gazdasági viszonyok nem fognak előre nem láthatott rendkívüli nagy és a szerződés teljesítését lehetetlenítő változást szenvedni, miért is a kir. Kúria helyesnek találta a fellebbezési bíróság jogi álláspontját, amely szerint az ingatlan tulajdonosa a vételi jogra vonatkozó szerződésnek az abban meghatározott fellételek melletti teljesítésére nem kötelezhető abban a köztudomás szerint most is fennforgó esetben, ha a felek által előre nem látott, de előre sem láthatott körülményeknél fogva a gazdasági viszonyokban, jelesül a pénz vásárlóképességében és az ingatlan ériékében oly rendkívüli eltolódások következnek be, hogy a szer-