Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. 39 ben, ha a felek által előre nem látott, de előre sem láthatott körülményeknél fogna a gazdasági viszonyokban, jelesül a pénz vásárlóképességében és az ingatlan, értékében oly rendkívüli eltolódások következnek be, hogy a szerződés teljesítése esetében a vételi jog gyakorlására jogosított aránytalanul nagy vagyoni haszonhoz jutna, míg az ingatlan tulajdonosa aránytalanul nagy vagyoni kárt, esetleg nagyobbmérvü anyagi romlását előidéző károsodást szenvedne. Ez az elv a háború alatt kötött szerződésekre is kiterjed. — //. A szolgáltatás gazdasági lehetetlenné válásához nem is szükséges, hogy a szolgáltatás a teljesítésre különben kötelezettnek nagyobbmérvü gazdasági romlásával járjon, hanem elegendő, ha a szolgáltatás értéke és a viszonérték között feltűnő és a forgalomnak a jóhiszeműségben és bizalomban álló tisztességével s a méltányossággal már össze nem egyeztethető aránytalanság van. t. (Kúria 1921. ápr. 26. P. V. 449 1921. sz.) A kir. Kúria: A felpereseket, felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A megállapított és e tekintetben meg nem támadott ítéleti tényállás szerint felperesek az A) alatti szerződéssel 1910. okt. 1. napjától kezdve tíz évre haszonbérbe vették alperestől a keresetben megjelölt ingatlant, amely fele részben az alperes, fele részben pedig az alperes haszonélvezeti jogával terhelten a felperesek gyermekeinek a tulajdonát képezi. A szerződés szerint haszonbérbeadó (alperes) a haszonbérleti szerződés lejáriának időpontjára a haszonbérlőknek (felpereseknek) a haszonbérlet tárgyát képező ingatlanra, helyesen az alperes jutalékára elővételi, helyesen vételi jogot biztosított s arra kötelezte magát, hogy az ingatlant kai. holdankénti 760 korona készpénzfizetés mellett átadja. Ezt az elővételi, helyesen vételi jogot haszonbérlők csak abban az esetben gyakorolhatják, ha a vételi szerződés megkötésére a bérlet lejárta előtt legalább félévvel késznek nyi-