Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. 91 téktelen befolyásolás erkölcsellenes mivoltára tekintettel a jogi következményeket akként vonla meg, hogy a sértett fél akár a szerződés jelbontását követelhesse, akár pedig kívánhassa, amint ezt ebben az esetben felperesek a másik szerződő fél választásához képest vagylagosan kérik, hogy az a másik szerződő fél, aki a szerződésnek bár relatíve érvényteleníthető voltát előidézte, vagy elégítse ki a sértett feleket a szerződés kötésével elérni kívánt, de megsérteti gazdasági érdekük erejéig, vagy pedig tűrje, hogy az ügylet érvénytelensége alapján az előbbeni állapot állíttassék helyre. A felhívott anyagjogi elv is* módot nyújtott felpereseknek arra, högy vagylagos kereseti kérelem előterjesztése útján az álláspontjuk szerint lényeges jogi fogyatékosságban szenvedő ügyletet a vételárnak alperes részéről való kiegészítése mellett fenntartsák ; ha pedig alperes ennek nem kívánna eleget tenni, felperesek teljes jogszerűen már a keresetökben kérhették, amint valóban kérték is az ügyletet eredeti érvénytelenség címén hatálytalannak kimondani és az eredeti állapotot helyreállítani. Ellentmondás a két kereseti kérelem között tehát nincs. = Kizsákmányoló ügylel semmissége: Mjogi Dtár XIII. 82. §. = (Mjog Tára I. 106.); kizsákmányoló ügylet fenntartása a vállalt teher leszállításával (mint ptk. kormányjav. 78-2. §.) Mjogi Dtár XIII. o. Mjog Tára I. 11. Illetéktelen befolyásolás: Mjog Tára I. 105. sz., Mjogi Dtár IX. 78. — A jelen eset annyiban megy túl az eddig formulázott tételeken, hogy a kizsákmányolt félnek az ellenérték felemelésére is ad vagylagos követelést; noha nem egészen világos, hogy ezt a Kúria nem úgy érti-e, hogy az csak a másik félnek adott facultas a szerződés fenntartására. 25. Az erkölcstelen célzatú szerződésből származtatott, a teljesített szolgáltatás visszakövetelésére irányuló kereset annyiban részesül bírói jogvédelemben, amennyiben az egyik fél által a másik fél részére teljesített szolgáltatás megtartásával a másik fél jogtalanul gazdagodnék. (Kúria 1921. ápr. 12. P. III. 106/1921. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletet megváltoztatja, felperest keresetével N. T. János elsőrendű alperes irányában «turpis causa» indokából elutasíthatónak nem találja, felperes kereseti jogát ezzel az alperessel szemben megállapítja és az ügyet