Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

12 Magánjogi Döntvénytár. A megrendelő köteles az árú hiányait a, vállalkozóval haladéktalanul közölni, öt azok pótlására felhívni és amennyiben ő a felhívásnak eleget nem tesz, már a helyreállítási költség későbbi emelkedésével járó kár elhárítása végett is a visszatartott munkadíj terhére helyreállíttatni. (Kúria 19-20. jún. 28. Rp. VII. 1888 1920. sz.) A m kir. Kúria: A másodbíróság ítéletéi helybenhagyja. Indokok: Alperesnek a kereset ellen idoelőttiség miatt emelt kifogása alaptalan, mert a \állalt munka befejeztetett, az a körülmény pedig, hogy a munka teljesítésénél hiányok merültek feL a megállapított munkadíj iránti követelést időelőttivé nem teszi. Helyes a másodbíróság álláspontja abban a tekintetben is. hogy a hiányok helyreállítására szükséges összeget, a szakértő véleményének megfelelően, az épület befejezésekor, vagyis az 1914. évben volt egységárak alapján állapította meg 200 K-ban. mert alperes az elsőbírósági eljárás során kifejezetten nem tagadta, hogy a felperes által készített építményt átvette, amennyiben tehát úgy találta, hogy azon olyan építkezési hiányok vannak, melyeket a felperes okozott, tartozott volna ezeket előzetes bírói szemle útján megállapíttatni és azoknak helyreállítása iránt felperest felhívni és amennyiben ő a felhívásnak eleget nem tesz már a helyreállítási költség későbbi emelkedésével járókár elhárítása végett is — alperesnek kellett volna a hiányokat a felperestől visszatartott munkadíj terhére helyreállíttatni. Az által tehát, hogy alperes nem ekként járt el. maga szolgáltatott okot arra, hogy felperes a helyreállítás iránt nem intézkedhetett és így az alperes mulasztására vezethető vissza az a joghátrány is, hogy a szóban levő hiányok ma tetemesen magasabb költséggel hozhatók helyre, az tehát mint ilyen a felperes terhére jogszerűen nem róható. * ¥ '= Ad I. I,. az előző ]i>. sz. esetet. — Ad II. kárenyhítés kötelessége: Plk. tvjav. 883. §. (1333. §.), Mjogi Dtár XI. K\., X. 123., IX. 80. 17. /. Kikötés nélkül csak hivatásos alkusz követelhet alkuszdijat. — //. A bizalmon alapuló megbízási viszony természetéből következik, hogy az, aki másnak ügyei ellátására megbízást vállalt, a \