Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

1 A H20/1918, M. E. számú miniszteri rendelet 1. $-a szerint ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek írásba foglalása lévén szükséges : evégből mind a két szerződő fél egybehangzó ügyleti nyilatkozatának okiratba foglalása kívántatik meg. mert csak úgy foglalja magában az okirat a jogügyletet. (Kúria 1920. szept. I. P. VI. 1854 1920. sz.) Az indokolásból: (Mini a fejben . . .) Az alperesek által a felpereshez intézett levél csak az alpereseknek egyoldalú nyilatkozatát foglalja magában és így az nem felel meg a rendeletnek, mert a felperesnek az okiratból hiányzó nyilatkozatát a szorosan magyarázandó rendeletre tekintettel sem a foglaló vagy előleg adása, sem a szerződéskötésre való felszólítás, sem pedig a kereset beadása nem pótolja. Ebből következik, hogy a felek között bíróilag érvényesíthető jogügylet nem jött létre s így arra a felperes jogot nem alapíthat. = A Í420 1918. M. E. sz. rendelet (192Ö:XXXVÍ. t.-c. 77. §.) folytán felvetődik a kérdés, minő írás elegendő az ingatlant elidegenítő szerződés érvényességéhez '! L. erről Grossrhmid—Zsögöd Fejezetek I. k. I. §. 1. és 12. aljegyz. — Azt a tételt, hogy a szerződési okiratot mindegyik félnek alá kell írnia, aki a szerződéssel kötelezettséget vállal. I. Ptk. fvjav. (biz. szöv.) 741. §. — Ugyanígy ítélt a Kúria P. VI. 1715 4920. sz. a. is. L. még a köv. 2. sz. esetet és mindkét esethez Szladits JOÍÍL Közi. 1920. 24. sz. Az adás-vevési jogügyletnek létesítéséhez nemcsak a vétel tárgyában és árában való megegyezés, hanem az is szükséges, hogy a szerződő felek az adásvétel más lényeges körülményeire — különösen a vételár fizetésének és a megvett dolog birtokbaadásának idejére, módjára és a terhekre — nézve is megMagánjogi Döntvénytár. XIV. 1