Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

X4 Magánjogi Döntvénytár. az a kérdés, a Pp. 318. §-a értelmében is nem érvényességi, hanem a magánokirat tartalma bizonyító erejűségének a kérdése, és pedig jelen esetben már annálfogva, mert anyagi jogunk értelmében a szerződő felet nevének megbízásából más által történt aláírása is joghatályosan kötelezi, és mert e tekintetben a 4420/1918. M. E. sz. rendelet sem a jogügylet írásbafoglalásakor a szerződő feleknek és tanuknak a cselekmény és időben való együttessége és egységességéről és a megbízásnak írásos alakban való szükségességéről sem ennek az okiraton történendő záradékolásáról kifejezetten és kötelezően nem intézkedvén, tagadás esetén a felek valódi akaratmegegyezése és a megbízás megtörténte a rendszerintinek megfelelően nemcsak okirattal, hanem más módon is bizonyítható, aminek felperesek eleget is tettek. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a kereseti ingatlanokat felperesek vették meg alperesektől, az ebbeli megállapodás pedig a 4420 1918. M. E. sz. rendeletnek megfelelő okiratba van foglalva és felperesek a saját szerződési kötelezettségüknek eleget tevén, mint vevők a joghatályos szerződés teljesítését alperesektől kérni jogosultak; ugyanezért a fellebbezési bíróság ítélete anyagi jogszabályt sem sért. * * = A 4420/1918. M. E. rendeletre (1920 : XXXVI. t.-c. 77. §.) vonatkozó joggyakorlatot 1. fentebb 1., 2., 27., 28. és alább 68—72. sz. — A névaláírására szóló «megbízás» helyesebben meghatalmazás formaszerűllensége ellentétben áll az alábbi b9. sz. határozattal. 68. /. A birtokbalépés idejének szabályozása nem lényeges feltétele az ingatlan átruházására vonatkozó szerződésnek. — //. A szerződésnek az érvényességét nem befolyásolja, hogy az átruházott ingatlan özvegyi joggal terhelve van s erről a szerződésben nincs szó. (Kúria 1924. június 22. P. I. 971/1921. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja stb. indokok: A felperes és elsőrendű alperes között a 27. a. egyező levélbe foglalt ingatlan elidegenítésére vonatkozóan létrejött szerződés 1920. május 24-éu, tehát oly időben kelt, amikor a 4420/1918. M. E. sz. rendelet értelmében a jogügylet érvényességéhez annak írásbafoglalása volt szükséges..