Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. S5 Ennek az átruházási szerződésnek kifejezeti tartalma szerint felperes a házát tulajdonjoggal átruházza az elsőrendű alperesre oly kikötéssel, hogy ha férje esetleg elhalálozna, köteles őt holtig eltartani, élelmezni, ruházni s neki szabad lakást átengedni, elhunyta esetén pedig tisztességesen eltakaríltatni, megengedvén elsőrendű alperesnek azt is, hogy a házat a saját nevére írathassa. Ellenkező megállapodás hiányában az új tulajdonos a szerződés megkötésénél az ingatlan birtokát is megszerzi s azonnal birtokába léphet, esetleg a birtokbalépés idejét és feltételeit az eset körülményeihez képest a bíróság állapítja meg. Ebből következik, hogy a birtokbalépés idejének a szerződésben való szabályozása nem lényeges feltétele az ingatlan átruházására vonatkozó szerződésnek s mert az ingatlanra harmadik személy javára bekebelezett özvegyi jogot a tulajdonos személyében történt változás nem érinti, a 27. alatti szerződésnek az érvényességét sem á birtokbabocsátás idejére vonatkozó rendelkezés hiánya sem az a körülmény nem befolyásolja, hogy az átruházott ingatlan özvegyi joggal terhelve van s erről a szerződésben nincs szó. * * = A Kúria újabb gyakorlata általában megköveteli az ingatlanvéte perfekciójához a birtokbalépésre vonatkozó külön kikötést (így fent 2. sz. és Mjogi Dtár XIIÍ. 41., 12., 64.; XI. 224-., valamint alább 69. sz.). Lényeges kikötésnek tekinti a lakásszolgalom felőli rendelkezést Mjogi Dtár XI. 225. Ha a Kúria a jelen esetben sem a birtokbalépésről, sem az özvegyi jogról való rendelkezést nem tartja lényegesnek : úgy ez csak mutatja, hogy ez a joggyakorlat', amely (írásos szerződésnél!) a törvényből amúgy is folyó jogkövetkezményeknek még külön szerződési kikötését is megkívánja : csak a jogbizonytalanság fokozására alkalmas. 1>9. /. Ingatlan elidegenítéséhez a tulajdonos részéről adott meghatalmazás csak úgy érvényes, ha írásba van foglalva. — //. Érvénytelen az írásba foglalt ingatlan-adásvételi szerződés, ha nem tartalmaz intézkedést, hogy a vevő mily feltétel mellett és mikor lép birtokba. — III. Ingatlan elidegenítésénél az utólagos hozzájárulást célzó nyilatkozat érvényességéhez is annak okiratba foglalása szükséges. (Kúria 1921. jún. 30. P. II. 1452/1921. sz.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperest arra